Kritikus szint alatt az MSZP támogatottsága - fordulatok sora
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programja jelentős preferenciaváltozást tapasztalt az elmúlt hónapokhoz viszonyítva.
A választói aktivitás továbbra is az elmúlt hónapban tapasztalt alacsony szinten áll, az összes megkérdezett 60%-a állította csupán, hogy biztosan elmenne szavazni most vasárnap. Az összes választásra jogosult körében ugyanakkor tovább nőtt a két nagy párt támogatottságában tapasztalható amúgy is jelentős különbség. Júliusban a két meghatározó párt között 13 százalékpont a különbség úgy, hogy a Fidesz-MPSZ-re az összes megkérdezett 30 százaléka szavazna (+3 százalékpont), míg az MSZP-re mindössze 17 százalék (-1 százalékpont). Az MSZP támogatottsága tehát immár hosszabb távon is 20 százalék alatt stabilizálódik, míg a Fidesz az év eleji visszaesés után idén másodszor érte el a 30 százalékos határt. A legnagyobb ellenzéki párt erősödésében közrejátszhat a párt sikeres népszavazási kommunikációja is. Budapesten – ahol a legutóbbi két országos választáson az MSZP megnyerte a választást – a két nagy párt támogatottsága kiegyenlített 24-24 százalékos, az MDF szavazóinak aránya 9 százalék, az SZDSZ-é pedig 5 százalék. A választások kimenetelének előrejelzése szempontjából különösen fontos a biztos szavazó pártválasztók csoportja. E szűk, politikailag aktív táboron belül a statisztikai hibahatárt meghaladó mértékben, 8 százalékponttal nőtt a Fidesz előnye. 56 százalékuk állítja, hogy a legnagyobb ellenzéki pártra adná szavazatát (+5 százalékpont), és csupán 31 százalék (-3 százalékpont) vélekedett úgy, hogy az MSZP-t támogatná.
Az összes megkérdezett körében továbbra is hozzávetőlegesen kétszer akkora a támogatottsága az MDF-nek (4%), mint az SZDSZ-nek (2%), s előbbi újból átlépi a parlamenti küszöböt a biztos szavazó pártválasztók körében (6%). Az SZDSZ pedig továbbra is elmarad attól (4%).
Fokozódott a kormány tevékenységével szembeni elégedetlenség
A pártpreferenciákban tapasztalt változás megmutatkozik az egyéb, politikai preferenciákkal kapcsolatos, illetve azoktól függő kérdésekre adott válaszok esetén is. A kormány és az ellenzék munkáját a magyar társadalom az elmúlt hónapokban, nagyjából azonos mértékben, mindkettőt negatívan ítélte meg. Az ellenzék megítélése nem változott szignifikánsan (57% inkább elégedetlen), míg a kormányé egyértelmően romlott. Jelenleg a megkérdezettek valamivel több mint kétharmada (67%) inkább elégedetlen a kormány tevékenységével, ami figyelemreméltó, statisztikai hibahatárt meghaladó, 8 százalékpontos csökkenést jelent korábbi méréseinkhez képest. A politikai intézményrendszer mőködéséről alkotott vélemények romlását jelzi, hogy az összes megkérdezett egyharmada mindkét oldal tevékenységéről egyaránt negatív véleményt formál, míg az elmúlt hónapban erre a kérdésre 28 százalékuk válaszolt hasonlóan. Figyelemreméltó, hogy a Fidesz szavazói továbbra is valamivel nagyobb arányban elégedetlenek saját oldalukkal (14%), mint az MSZP-sek (10%). Meg kell jegyezni azonban, hogy a két érték közt a múlt hónapban regisztrált 10 pontos eltérés csökkent.
Trendfordulás: Orbánt tartják alkalmasabbnak
Ugyancsak kedvezőtlen változás a kormányoldal számára, hogy immár nem csak a párt, de annak első embere, Gyurcsány Ferenc is alacsonyabb támogatottsággal rendelkezik, mint legfőbb riválisa. A jelenlegi miniszterelnököt a válaszadók 33 százaléka Orbán Viktornál alkalmasabbnak tartja a kormányfői posztra, 39 százalék azonban már ellenkező véleményen van. Az ellenzék vezetőjének támogatottsága 7 pontot nőtt június óta, Gyurcsány Ferencé pedig 2 pontot csökkent. Trendfordulást regisztrálhatunk tehát: Orbán Viktort a jelenlegi miniszterelnöknél a válaszadók relatív többsége alkalmasabbnak tartja a kormányfői poszt betöltésére. Emellett, továbbra is minden ötödik megkérdezett úgy véli, a két politikus egyike sem alkalmas miniszterelnöknek.
Kormányváltó hangulat
Az elmúlt hónapokban sokáig eldöntetlen volt az a kérdés, hogy inkább a jelenlegi kormány folytassa a munkáját, vagy inkább kormányváltásra volna szükség. Eddigi vizsgálataink azt jelzik, hogy e kérdés esetében az állampolgárok könnyebben felvállalják népszerőtlen – jelen esetben a kormányt támogató – véleményüket, ezért a két oldal támogatottsága közti eltérés mindig kisebb volt, mint a primér preferencia kérdések esetében. Júliusban azonban ebben az esetben is érvényesülni látszik az ellenzék térnyerése, és ezzel együtt a kormányoldal mélyen negatív megítélése. A megkérdezetteknek már 47 százaléka a kormányváltás mellett foglal állást, s csupán 38 százalék támogatná a kormány hatalmon maradását. Hasonló mértékű a különbség abban a tekintetben is, ha az egyik vagy másik oldal hatalomra kerülésének kockázatát vizsgáljuk. A megkérdezettek 40 százaléka gondolja kockázatosabbnak, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon, míg csak 33 százalékuk, ha az ellenzék kerülne kormányzó pozícióba.
Hónapok óta jóval többen vannak azok, akik közvetlen környezetükben kormányváltó hangulatot érzékelnek. Az előző hónaphoz hasonlóan most is hozzávetőlegesen kétszer olyan gyakori a kormányváltó többség percepciója, mint a kormánypártié.
Kritikai attitődök a kétpárti logikával szemben
Júliusi felmérésükben három olyan kérdés is szerepelt, amely egy lehetséges új politikai erő iránti igényt és színre lépésének esélyeit vizsgálta. Ezeket a kérdéseket több alkalommal teszteltük az elmúlt két év során. Eredményeink hasonlóak, mint korábban: a megkérdezettek túlnyomó többsége (59%) szerint kockázatos az ország jövője szempontjából, ha csak két nagy monolit tömb uralja a politikai életet, és nagyjából ugyanennyien gondolják úgy, hogy a jelenlegi politikusok nem képesek arra, hogy megoldást találjanak az ország gondjaira (58%). Ezzel együtt többen vélik úgy, hogy a parlamenti pártoknak nagy a támogatottságuk, ezért egy új pártnak nem volna esélye (48%), mint ahányan esélyesnek tartanának egy újonnan létrejövő politikai csoportosulást (42%). (www.szazadveg.hu)
vizsgálata szerint az MSZP és a kormány megítélése tovább
romlott. Júniushoz képest a biztos szavazó pártot választók
körében 8 százalékponttal nőtt a Fidesz javára a két nagy párt
támogatottsága közötti különbség. Továbbá jelentısen, 7 százalékponttal
javult Orbán Viktor miniszterelnöki alkalmassági mutatója, míg Gyurcsány
Ferencé 2 százalékponttal csökkent. Így megfordult a korábbi trend: A
tavaszi adatokkal szemben július elején többen tartották alkalmasnak Orbán
Viktort a miniszterelnöki poszt betöltésére, mint Gyurcsány Ferencet.
A kormány mélyen negatív megítélését jelzi, hogy a társadalom többsége
akar kormányváltást. Századvég-->
