Mikor fulladhat bohózatba a népszavazás? A kormánynak vannak még ütőkártyái

A kormány saját hatáskörben, aláírásgyűjtés nélkül tehet fel neki tetsző, új népszavazási kérdéseket, és a már elfogadott kérdéssorok sorsa sem egyértelmű - írja a Heti Válaszban Török Gábor.

Az elemző úgy véli, a referendum „műfajában is a manipulációk művészete”, hiszen a népszavazás kimenetelének befolyásolása szempontjából egyrészt fontos, hogy milyen módon teszik fel a kérdéseket, másrészt vita tárgya lehet az is, hogy mely témákban lehetséges, és melyekben nem írható ki népszavazás. Emellett a beadványok időzítése, és a magánszemélyek által kérhető jogorvoslati lehetőségek igénybevétele is bonyolítja a referendumokkal kapcsolatos döntési folyamatot - írja a szakértő, majd így folytatja: fontos tudni, hogy az Országos Választási Bizottság által történő hitelesítést követően az aláírásgyűjtés szakasza is két fajta eredménnyel zárulhat. Százezer aláírás összegyűjtése esetén a parlament dönthet a népszavazás kiírásáról, ha azonban a kezdeményezőknek kétszázezer támogató aláírást sikerül megszerezniük, az Országgyűlés köteles elrendelni a referendumot.

A politikai elemző azonban a legérdekesebbnek a kormány esetleges jövőbeni lépéseit tartja. Amellett, hogy a fent említett esetben a parlament, és ezáltal a kormánytöbbség rendelkezhet a népszavazás kiírásáról, illetve arról, hogy ügydöntő vagy csak véleményező erőt rendel a referendumokhoz, a képviselők egyharmada, a kormány vagy az államfő saját hatáskörben, aláírásgyűjtés nélkül rendelhet el úgynevezett fakultatív népszavazást.

Török Gábor szerint bohózatba fullaszthatná a népszavazást, ha a már elfogadott ívek mellé egy kormánypárti kérdéscsomag is csatlakozna.