Nem szabad elaludni az adós cégeknek

A héten már hatályos a körbetartozások mérséklését célzó törvény, amelynek rendelkezéseit érdemes szem előtt tartani a vállalkozásoknak. Különösen azokat a szabályokat kívánatos áttanulmányozniuk, amelyek a csődtörvény és a Ptk. módosítására vonatkoznak – figyelmeztette a cégeket Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa.

A módosult csődtörvényben a felszámolás elrendelésének okait változtatta meg a jogalkotó. A felszámolás akkor rendelhető el, ha az érintett a jogerős bírósági határozatban megállapított kötelezettségét nem teljesítette, vagy ha a végrehajtás eredménytelen volt, illetve a csődeljárás keretében megszabott fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget. A negyedik változtatás, amely alig egy éve került a törvénybe, azt rögzítette, hogy a hitelező a fizetési határidő lejártát követően nem fordulhat rögtön – a teljesítetlen szerződést lobogtatva – a bírósághoz, illetve megteheti, de ez nem szolgáltat alapot a felszámolás megindítására: írásban kell felszólítania az adóst a fizetésre, és figyelmeztetni arra, hogy ha nem vitatja a tartozást és nem is teljesít 15 napon belül, akkor felszámolás indítható ellene. Az adós gyakran alap nélkül vitatta a tartozást, így megakadályozhatta a felszámolás megindítását. Míg ez a szabály tulajdonképpen az adóst védte, a mostani a hitelező érdekében született. Lényege, hogy az adós a követelést csak a felszólítás megérkezéséig vitathatja. Ha azt megkapja, és el akarja kerülni a felszámolást, akkor már csak egy dolgot tehet: fizet. Ám ha jogalap nélkül kényszerült a teljesítésre, akkor utóbb, egy polgári perben visszakövetelheti a kifizetett összeget.

Mivel Magyarországon sajnálatos módon gyakorlat, hogy a teljesítési határidőt a cégek alig veszik komolyan, így nagy az esélye annak, hogy emiatt valóban a felszámolás sorsára jutnak – mondta Horváth Gyula. Tanácsa, hogy nem szabad „elaludniuk” az adós cégeknek. Merthogy a megrendelő vállalkozás, amely a pénzt követeli és szemfüles, akár egy komoly tőkeerős vállalatot is „felszámolásba dönthet”. Mégpedig úgy, hogy az új szabálynak megfelelően a szerződés szerinti határidő lejártát követő 15 napon belül megküldi a hitelezői fizetési felszólítást. Ha pedig erre a partner nem reagál, nem fizet, mert ugyan szokott és akar is fizetni, csakhogy ezt rutinból mindig fél évvel később teszi meg, akkor bajba kerülhet, mert a megrendelő kezdeményezheti ellene a felszámolást. Tény, hogy vannak kiskapuk is. Ha ugyanis az adósok „felébrednek”, akkor előre menekülnek, és várhatóan már a szerződési határidőben vitatni fogják a számlát, hogy ne váljanak zsarolhatóvá a felszámolással.

Az új Ptk.-szabály az építési terület kis- és középvállalkozóit igyekszik védeni. Az építési szerződésekben a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján jelzálogjog jön létre azon az ingatlanon, amely a megrendelő vagy a befolyása alatt álló más társaságok tulajdonában áll, és amelyen folyik az építkezés. Ettől a rendelkezéstől nem lehet eltérni, de a jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzéssel jön létre. Nagyon fontos, hogy magának a szerződésnek vagy a földhivatalhoz benyújtandó kérelemnek meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban előírt formai követelményeknek – hangsúlyozta Horváth Gyula. A jelzálogjogi bejegyzésnek csak ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzői okiratba foglalt okirat alapján van helye. KK

Ha azonban a jelzálogjogi kérelmet vagy a megrendelő tartozáselismerését közjegyzői okiratba foglalják, akkor nem kell pert indítani, hanem azonnali bírósági záradékolásnak van helye, és azonnal indulhat a végrehajtási eljárás.

Ha azonban a jelzálogjogi kérelmet vagy a megrendelő tartozáselismerését közjegyzői okiratba foglalják, akkor nem kell pert indítani, hanem azonnali bírósági záradékolásnak van helye, és azonnal indulhat a végrehajtási eljárás.-->