A Magyar Gárda látványpolitizál - Jogi eszközökkel kell őket megfogni - Szakértői vélemények

"Nem kellene túldimenzionálni a Magyar Gárda jelentőségét" - írja Tálas Péter a 168 órában.

A katonai szakértő szerint, ha valaki katonáskodni akar, beléphet a hadseregbe, tagja lehet az önkormányzati rendvédelmi szerveknek is. De privát „helyőrséget” nem alakíthat.

Tálas úgy véli, a radikális csoportok kerülni fogják az erőszakos cselekményeket, akkor ugyanis azonnal betilthatnák őket. Inkább „látványpolitizálnak”: teret akarnak szerezni utcán, médiában.

Békesi László közgazdász, Tálasnál komorabban látja a helyzetet, szerinte a szélsőjobb ellen jogi eszközökkel is föl kellene lépni, - mint mondta - nem bízhatunk pusztán abban, hogy a társadalom egészséges erői kivetik őket maguk közül.

A közgadzdász hozzátette, a szélsőségek a gazdasági fejlődés három legfontosabb tényezőjét, a rendet, a stabilitást és a kiszámíthatóságot is aláássák.

Ormos Mária történész egyenesen puccstól fél, szerinte a szélsőségek számára a demokrácia a legjobb közeg, és a kormány megdöntésével saját diktatúrájukat akarják bevezetni. Ha annak idején például a weimari köztársaságban tekintélyuralmi rendszer lett volna, Hitler börtönben végzi. Mussolini is szabad kezet kapott Olaszországban, s Lenin sem véletlenül hirdette, hogy előbb a polgári demokráciát kell kivívni Oroszországban, majd utána jöhet a proletárdiktatúra.

Ungváry Rudolf író a fentieken kívül azt is fájlalja, hogy a baloldaltól sem futja többre, mint hogy félreverje a harangot. Annak, hogy ma a radikálisok akadálytalanul törhetnek előre, s gyárthatják retardált politikai jelszavaikat, a publicista szerint az elmúlt fél évszázadban ideológiailag elkényelmesedett magyar baloldal az oka. Ungváry úgy véli, ha a következő választást Orbánék nyernék meg, a lengyelországinál is rosszabb helyzet alakulna ki nálunk az antiszemitizmus terén.

„A máig is érvényben lévő párizsi békeszerződés tiltja, hogy Magyarországon fasisztoid, fegyveres alakulatok jöjjenek létre, így a gárdák megalakulása a nemzetközi jog alapján is megkérdőjelezhető.” – vélekedik a témáról Ludassy Mária filozófus. Egyetért ezzel Fleck Zoltán jogszociológus és hozzáteszi, az egyesület törvényes működését az ügyészségnek kell majd vizsgálnia.

Herczog Mária család- és kriminálszociológus úgy látja, a fiatalok számára nagyon fontos a csoport-hovatartozás, és hogy identitásukat, önismeretüket közösségekben fejleszthessék. Ám ezek a közösségek fájóan hiányoztak az elmúlt években. Ennek ellenére sem tartja azonban valószínűnek, hogy sokan jelentkeznének a radikális gárdába.

„Kevés gyereket vonzanak az ilyen militáns, harcias csoportok, a szigorú rend és az ideologikusság. Jól körülhatárolhatók azok is, akik vélelmezhetően vonzódnak ilyen szerveződésekhez. Ilyenek lehetnek az érzelmileg súlyosan elhanyagolt, kallódó gyerekek, az iskolai kudarcokat elszenvedők, az ott is áldozattá vagy agresszorrá válók, illetve a terrorizáló, autoriter szülők áldozatai.” - írja a hetilap.