Csökkenő fizetési kockázatok

Az Intrum Justitia által 25 országban, tízezer üzletember bevonásával készített európai fizetési kockázati index (EPI) szerint a kontinensen az idén csökkent az átlagos kifizetési időtartam: a tényleges idő a számla elküldésétől annak rendezéséig 58,6 napra javult, szemben a 2006-ban mért 59,2-del.

Az exportcégeknek jelentős haszna származik abból, hogy a fizetési kockázatok a legtöbb európai országban csökkennek – mondta Felfalusi Péter, ám az Intrum Justitia magyarországi vállalatának ügyvezető igazgatója szerint az Európában tapasztalható kedvező tendenciát is óvatosan kell kezelni. Míg Finnországban mindössze 6,3 nappal lépik túl a vállalatok a számlák kiegyenlítését, hazánk legfontosabb exportpartnerei közül Csehországban 25,2, Olaszországban 23,9 napos átlagos fizetési késedelmet mutatott a felmérés. A sereghajtó Portugáliában a kiegyenlítéseket a számla lejárta után 39,9 nappal teljesítik.

Hazánk főbb exportpartnereiről részletesen szólva Felfalusi Péter elmondta: Németországban további biztató tendenciát mutat a kockázati index alakulása, különös tekintettel a B2B- (business-to-business) piacra, de az idén első ízben a fogyasztói piac és az állami hatóságok is kisebb fizetési késedelemmel teljesítettek. A fogyasztói piac újra lényegesen magasabb hitelezési veszteségarányt mutat, mint az üzleti szektor.

A felmérés szerint Olaszország azon kevés országok közé tartozik, ahol a fizetési kockázat nőtt az előző évhez képest, s különösen a fizetési veszteség emelkedett jelentősen.

Franciaország ambivalens fejlődést mutat. Egyrészt a követeléseket hamarabb fizették ki, másrészt viszont a fizetési veszteségek magas szinten maradtak a korábbi évekhez viszonyítva. A gyorsabb kiegyenlítés eredményeként a lejárt kinnlevőségek száma csökkent.

Nagy-Britanniában tavaly őszszel mérséklődtek a fizetési kockázatok, majd ez év tavaszán ismét emelkedő tendenciát mutattak. Különösen a fogyasztói piacra jellemző a magas (2,3 százalék) hitelezési veszteségarány, míg a B2B-piac mutatója 1,6 százalék.

Lengyelországban két – egymást követő – felgyorsuló trendet mutató teljesítési időszakot követően a fizetési morál ismét csökkenő tendenciát jelez. Különös sajátossága a lengyel piacnak, hogy mennyiségileg a közvetlenül határidőn túli kinnlevőség-állomány csökkent, de a 180 napon túli jelentős emelkedést mutat. A késedelmes teljesítésből eredő fizetési veszteségek kissé alacsonyabbak (3), mint tavaly (3,1 százalék).

Európában továbbra is Csehországban a legmagasabbak a fizetési kockázatok. A 25,2 napos átlagos késedelemmel a számlakiegyenlítések kontinensszerte a negyedik leghosszabb időszaknak tekinthetők. Csak a portugáliai, a ciprusi és görögországi adósok rendezik kötelezettségeiket még ennél is később.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy számos magyar exportvállalat a helyi körülményekhez alkalmazkodó szakismeret és jogi szaktudás híján fokozott pénzügyi kockázatnak teszi ki magát. A külföldi kinnlevőségek beszedésének a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja, ha külső szakértő képviselőt bíznak meg ezzel a feladattal – mondta Felfalusi Péter. Az egyes országokban eltérők a jogi lehetőségek és a hivatalos eljárások, így a vállalatoknak csekély esélyük van arra, hogy az erőfeszítésük sikerrel járjon. VG

A tavaly mért 43,6 naphoz képest nagyobb a fizetési kockázat, ráadásul a késedelmes napok száma 16,3-re emelkedett az egy évvel ezelőtti 14,8-hez képest. Már minden negyedik magyar vállalat súlyos pénzügyi fenyegetettséget érez a nem fizető ügyfelek miatt, ez pedig hazánk nemzetközi versenyképességét is rontja.

A tavaly mért 43,6 naphoz képest nagyobb a fizetési kockázat, ráadásul a késedelmes napok száma 16,3-re emelkedett az egy évvel ezelőtti 14,8-hez képest. Már minden negyedik magyar vállalat súlyos pénzügyi fenyegetettséget érez a nem fizető ügyfelek miatt, ez pedig hazánk nemzetközi versenyképességét is rontja.-->