Mindig is hitt a falu fejlesztésében

Ma már alig találni olyan kis falut, ahova inkább beköltöznek az emberek, semmint elvándorolnak onnan. Egy néhány száz fős település ritkán ad perspektívát a fiataloknak, s a látkép is inkább padon üldögélő nyugdíjasokból áll. A Budapesttől valamivel több mint ötven kilométerre, a Börzsöny lábánál fekvő kistelepülés polgármestere, az egyik Nógrád megyei termelőszövetkezet egykori pénzügyese azonban úgy vélte: Berkenyének szüksége van egy olyan gazdaságra, amely munkahelyet biztosít és jövedelmet nyújt az ott lakók számára, s egy olyan helyre, ahol az emberek szívesen laknak. Úgy tűnik, elképzelése bevált, a málnaültetvény túlnőtt a falu határain.

Schmidt Józsefné gyerekkorában került először kapcsolatba a málnatermesztéssel: nyaranta a gyümölcsösökben kereste meg a ruháravalót és a zsebpénz-kiegészítést. Berkenyének ugyanis két kiemelkedő adottsága volt akkoriban: a Börzsöny a lábánál szép természeti környezet vonzotta a turistákat, másfelől a nyugat-nógrádi régióban akkor már hagyományosan negyven éve foglalkoztak bogyósgyümölcs-termesztéssel. A málnatermesztés iránti elkötelezettsége később is megmaradt; ez abban is tetten érhető, hogy a rendszerváltást követően – immáron a falu polgármestereként – összehívta az egykori tsz-tagokat, és 1992-ben 12 millió forintnyi tőkével megalapították a faluszövetkezetet. Mint mondja, a feldolgozót a település összetartása hozta létre. „Világéletemben lokálpatrióta voltam, és úgy gondoltam, ha az emberek jómódúak, akkor a falu miért ne legyen az” – mondta, s hozzátette: az is sarkallta, hogy elvándorlás helyett összetartást akart.

A megalakulás után, 1992-ben Schmidt Józsefné lett a szövetkezet elnöke, és 1994-ben állami támogatással, 62 millió forintból, az akkor már három éve gazdátlan baromfitenyésztő telephelyén építtették meg a hűtőházat. A költségek 80 százalékát a kormány a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból finanszírozta, s a megye is hozzájárult a kiadásokhoz. A hűtőház létrehozása logikusnak tűnt, hiszen ezáltal kevésbé voltak kitéve más feldolgozók piacszemléletének, ráadásul a tárolókapacitás maximális kihasználása érdekében a málna és szeder mellett szélesítették a feldolgozandó gyümölcsök skáláját. Jelenleg a 800 tonna feldolgozott gyümölcsből 500 tonnát tesz ki a málna – a területet egyébként érdemben növelték –, 150-et a szeder, a fekete meg a piros ribiszke, a többit a kajszibarack és a szilva adja. A szövetkezetnek saját ültetvényei vannak, szervezi a telepítést, s a fejlődés irányát mutatja, hogy 1996-ban a környezetkímélés, valamint a jobb piacok és árak elérése érdekében teljesen átálltak a biotermesztésre. Megtalálták a számításukat: elsősorban Svájc, Svéd- és Finnország számít a magyar fagyasztott biomálna legnagyobb piacának. Arra a kérdésre, mennyire aknázták ki a hazai piac adta lehetőségeket, Schmidt Józsefné úgy fogalmazott, hogy a biotermékek egyelőre nem örvendenek nagy népszerűségnek Magyarországon, jóllehet a faluszövetkezet igyekszik növelni piaci részesedését: jelenleg az összértékesítés 8 százalékát adja.

A berkenyei biogyümölcs a svájci rangsor szerint a legmagasabb, úgynevezett bio suisse minőségű terméknek számít, több nemzetközi élelmiszer-ipari kiállításon is jelen vannak, ráadásul jó néhány külföldi érdeklődő is felkeresi a hűtőházakat. A folyamatos fejlődésnek köszönhetően ugyanis többet sikerült felépíteni: a második üzem 1998-ban létesült, a harmadik megépítésére pedig 2003-ban került sor.

Berkenye másik adottságát, a földrajzi fekvést, a hegyvidékes környezetet szintén központi segítséggel sikerült kihasználni. A nemzeti SAPARD programmal, valamint a Széchenyi-terv pályázatával karöltve 2003-ban megépült a Szent Anna fogadó. „Adódott egy pályázati lehetőség, amely arra motivált minket, hogy tegyünk valamit a turizmus fellendítése érdekében” – magyarázza az elnök. A fogadó ma már az egész falu büszkesége, és mintegy tíz embernek ad munkalehetőséget. A málnaültetvények öntözéséhez kialakított két víztározó ráadásul a turisták számára is vonzó, és a természeti adottságok mellett az idegenforgalom fejlődését szolgálja.

Schmidt Józsefné úgy véli, egy kicsit többet is elért, mint amiről álmodott. Sikerült egy olyan ültetvényt kialakítani, amely minden embernek elfoglaltságot biztosít, s nem utolsósorban célokat ad. Ez is közrejátszik abban, hogy Berkenyén minimális a munkanélküliség, az emberek aktív résztvevői a termelésnek, és nem passzív élvezői az állam által juttatott segélynek. S mire a legbüszkébb? Életképes és fejlődő települést tudott létrehozni, ahova beköltöznek az emberek, nem pedig elvándorolnak onnan. Imponáló adatnak tűnhet ugyanis, hogy a vállalkozásnak köszönhetően közel 20 százalékkal nőtt a falu lakossága, s nem utolsósorban a gyerekek is azt látják, hogy a születik dolgoznak, ami több generáción keresztül a munkára való nevelést segíti elő. „Pragmatikus vezető vagyok” – vallja, mondván: semmi mást nem követel meg, csak azt, hogy úgy végezzék el az emberek a munkájukat, mintha minden a sajátjuk lenne.

A jövőt ugyanakkor szkeptikusan látja. Mivel az Európai Unióhoz való csatlakozás után megnyíltak a piacok, s a környező országok a hazainál olcsóbban és nagyobb kapacitással képesek biogyümölcsöt termelni, romlott a magyar málna versenyképessége. Schmidt Józsefné meglátása szerint a bolgár, a lengyel és a szerb termelők kormányzati támogatással tartják alacsonyan az árakat, míg a szövetkezet a terület mérete miatt nem jogosult idehaza a földalapú dotációra. A málna termelői ára 1995–98 között csúcsokat ért el, egy kilogrammért 380 forintot is megadtak. Azóta azonban egyre olcsóbb lett, 2005-ben 230 forint körül mozgott az ellenértéke. Váltani pedig aligha sikerülne már a fennmaradás érdekében, azaz hirtelen nem tudnának más gyümölcs vagy zöldség termesztésére átállni, hiszen már ötven éve a málnával foglalkoznak, ehhez értenek – tette hozzá.

A szövetkezet megalakulásakor szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott. A bogyós gyümölcsök tekintetében 1996-ban a hagyományos termelésről teljes egészében áttért az ökológiai termesztésre. 2002-ben megszerezték a bio suisse minősítést.

Jelenleg 25 hektáron málnát, 6,4-en szedret, 5-ön piros ribiszkét és 6 hektáron fekete ribiszkét termelnek. Európa szinte minden országába exportálnak a gyümölcsökből.

A szövetkezet megalakulásakor szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott. A bogyós gyümölcsök tekintetében 1996-ban a hagyományos termelésről teljes egészében áttért az ökológiai termesztésre. 2002-ben megszerezték a bio suisse minősítést.

Jelenleg 25 hektáron málnát, 6,4-en szedret, 5-ön piros ribiszkét és 6 hektáron fekete ribiszkét termelnek. Európa szinte minden országába exportálnak a gyümölcsökből.-->