Sok az észrevétel a klímapolitikával kapcsolatban
Sok észrevétel érkezett a klímapolitika és az állami szerepvállalás kérdéskörében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által kidolgozott energiapolitikai koncepció tervezetéhez - vezette be Felsmann Balázs, a tárca szakállamtitkára a társadalmi vita szekció ülését csütörtökön Budapesten.
A "Magyarország energiapolitikája 2007-2020 - A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei" című dokumentum társadalmi vitájának utolsó szekcióülésén már kisebb volt az érdeklődés, bár az írásos észrevételek nagy nézetkülönbségeket jeleztek. A GKM főosztályvezetője, Gordos Péter az írásos vélemények összefoglalásaként elmondta, hogy van, aki a regulátor szerepét erősítené, biztosítva a politikai, anyagi és döntéshozatali függetlenséget. Mások kötelező irányelvként szeretnék elfogadtatni az energiapolitikai koncepciót, megint mások a nemzeti cégek védelmét szorgalmazzák. Egy meg nem nevezett parlamenti képviselő pedig úgy vélekedik, hogy az energiapolitikát nem lehet elválasztani a szociálpolitikától. De volt olyan szélsőséges vélemény is, amely szerint vissza kellene államosítani a magyar energiaipart. Felsmann Balázs hangsúlyozta, hogy az államnak korlátozott lehetőségei vannak a közvetlen beavatkozásra az energiapiacon. Az Energia Klub egyik képviselője a csütörtöki vitán kifogásolta, hogy az energiapolitikai koncepció nem mutat irányt a klímaváltozással kapcsolatban. Felsmann Balázs a vitában kiemelte, hogy a nemzeti éghajlat stratégia határozza meg az energiapolitikai feladatokat, és nem fordítva.
Az Energia Klub egy másik képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos kutatás-fejlesztés és eszközgyártás lehetne kitörési pont Magyarország számára. A Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője javasolta, hogy az európai uniós forrásokból arányaiban többet kellene fordítani az energiatakarékosságra. Az energiafelhasználás mérséklésére pedig a szervezet javasolja a "természeti erőforrás adó" bevezetését a fosszilis energiahordozókra, de nem az egyes termékekre. A természeti erőforrás adó - végiggyűrűzve a termelés-fogyasztás rendszerén - ösztönözne az energia fogyasztás csökkentésére. Volt olyan vélemény, hogy nem kapott kellő hangsúlyt az állami szerepvállalás a távhővel kapcsolatban, és ismét felmerült a fosszilis energia fontossága a környezetvédelmi beruházások tükrében. Tudományos szakértők és az Energia Klub is az oktatás szükségességére hívták fel a figyelmet.
A koncepció módszertani kérdéseit érintve az írásos vélemények között volt olyan, amelyik felelősöket és határidőket hiányolt, vagy az időtartamát kérdőjelezte meg. De például a Greenpeace Magyarország szerint az egész koncepciót újra kellene gondolni és új anyagot kellene készíteni. A dokumentum 2020-ig szólóan határozza meg az energiapolitikát, ezt az indokolja, hogy az Európai Unió következő fejlesztési ciklusa akkor fejeződik be - mondta Felsmann Balázs. Az államtitkár reményei szerint a parlament hat év múlva újra előveszi a koncepciót, és - gördülő stratégiát alkotva - meghatározza a következő évtizedre, évtizedekre az energiapolitika fő irányát.
Az energiapolitikai koncepció tervezetébe a GKM beépíti az elfogadható észrevételeket, javaslatokat, ezt követően megkezdődik a tárcaközi egyeztetés, majd a kormány elé kerül és végül - várhatóan a parlament őszi ülésszakán - a képviselők elfogadhatják.
