Sólyom leckéjével a baloldal nem tud mit kezdeni - Hogyan látják az elemzők az elnök ünnepi beszédét?
Ma, a globalizált gazdaság korában az állam központi erejére, magas szakképzettségére és korrupciómentességére van szükség - talán Sólyom László hétfői, székesfehérvári ünnepi beszédének ez a mondata fejezi ki a leginkább, miként vélekedik az államfő az ország állapotáról.
Augusztus 20-a általános tónusához képest kemény szavakkal ostorozta az államfő a politikai elitet. Kérdés, mit ér majd a kritika?
A Népszabadság elemzőket kérdezett a köztársasági elnök beszédével kapcsolatban.
- Miután tavaly ősszel nem ezt tette, az államfőnek most körpofonokat kell osztania, hogy elnöki tekintélyét helyreállítsa - Kiszelly Zoltán politológus szerint részben erről szólt Sólyom László beszéde. Igyekszik ugyanis elkerülni a hitviták csapdahelyzetét, ami abból ered, hogy a választók többsége "pártszemüvegen" keresztül nézi az ország helyzetét.
A politológus szerint az elnök augusztus 20-án ismét felvázolta küldetésének fő célkitűzéseit, nemzeti szabadelvű állam-, illetve nemzetfelfogását, amit a maga tanáros módján igyekszik elfogadtatni a társadalommal.
Ezzel a leckével azonban Kiszelly szerint a baloldal nem tud mit kezdeni.
A konfliktusra további törésvonalak rakódnak (állam és piac, állam és polgár viszonya), amivel kapcsolatban a köztársasági elnök ismét értésre adta: amenynyiben a pártok nem képesek alapvető változtatásokra, a "megtisztulásra", akkor a civil szféra, az állampolgári tudatosság erősítésével kell azokat kikényszeríteni. A két politikai oldal ugyanis változatlanul zéró összegű játszmának tekinti a politikát. Csak úgy tudják elképzelni a maguk sikerét, hogy az egyben a másik oldal veszteségével járjon.
- Sólyom László székesfehérvári, "királypárti" beszédében olyan követelményt állít a pártok elé, amelyeket lehetetlen teljesíteni - mondta Somogyi Zoltán. A Political Capital igazgatója szerint "a politikai riválissal szembeni félelemkeltés" alapvető mozgatója a politikának. Ez az, ami elviszi a politika iránt nem túlságosan érdeklődő tömegeket a szavazásra. A félelemkeltés arra is alkalmas, hogy a nagy politikai táborokat egyben tartsa. Természetesen akkor működik ez jól, ha a félelemkeltés kifelé történik, és nem befelé. A köztársasági elnök, pozíciójánál fogva azonban kívül áll ezen a körön, neki a nemzet egészét kell retorikailag képviselnie, ezt is tette a beszédében. Sólyom László ellenségképe - amivel szemben félelmet kelt -, a "félelemkeltő" pártpolitika.
Somogyi szerint, aki az egység hiányáról beszél, az az egység megteremtőjeként kíván fellépni. Ez illeszkedik is Sólyom László eddigi megszólalásaihoz, amelyekben többször is a pártokkal, a pártpolitikával szemben határozta meg magát.
Mindenesetre ahhoz jó taktikát választott a köztársasági elnök, hogy augusztus 20-án az ő beszéde legyen a leghangsúlyosabb - mondta többek között a napilapnak a Political Capital igazgatója.
