Kádár köztünk él - A "központ" mondja meg, mit kell csinálni
A magyar átlagemberek zsigereiben ma is jelen vannak a Kádár-korszakban kialakult beidegződések. Ezek továbbéléséért a mindenkori kormányok paternalista államfelfogása legalább annyira felelős, mint a rendszerváltást követő létbizonytalanság okozta frusztráció – írja a Figyelő.
Felmérések szerint a hazai lakosság a többi rendszerváltó országnál is kevésbé azonosul a legszűkebb környezetén, azaz a családján kívüli más csoportokkal, közösségekkel, nyugat-európai összehasonlításban pedig ez a különbség drámai méretű.
Karácsony Gergely, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet kutatásvezetője szerint ráadásul a magyar emberek alaplogikája, hogy mindenki, csak valaki kárára nyerhet. A mai napi politikában erre az össztársadalmi gondolkodásmódra vezethető vissza az, hogy az emberek készek egyszerre elhinni egy pártnak egy adócsökkentési, illetve egy kiadásnövelő program ígéretét. Pontosan tudják ugyan, hogy ez képtelenség, de abban bíznak, hogy más társadalmi csoportok rovására a nekik tett ígéreteit a politika mégiscsak teljesíti majd.
Minden jel arra utal, hogy a Kádár-rendszerből a magyarok emlékezetébe a pozitívumok égtek bele elsősorban. A Szonda Ipsos által a Figyelő felkérésére készített felmérés során ugyanis sokkal több válasz érkezett arra a kérdésre, ki mire emlékszik szívesen a rendszerváltás előtti évekből, mint amikor a közvélemény-kutatók a kellemetlen emlékeket firtatták.
A 2007. szeptember 17-én a 18 év fölötti lakosság egészét reprezentáló 500 fő telefonos megkérdezésével készült felmérésből mindenesetre kiderül, hogy miközben a Kádár-korszakbeli hétköznapi görcsök csökkentek, a gazdasági értelemben vett kiszolgáltatottság érzése tovább erősödött.
„Amikor a nyolcvanas években megkérdeztük az embereket, tudnának-e valamit tenni akár helyi, akár országos szinten az olyan intézkedések ellen, amelyek sértik az érdekeiket, 85-90 százalékuk azt mondta, hogy semmit” - idézi fel bő két évtizeddel ezelőtti megdöbbentő tapasztalatát Bruszt László szociológus, a firenzei European University Institute (EUI) politika- és társadalomtudományi tanszékének tanára. Ez az alapmentalitás Bruszt László szerint a rendszerváltás óta sem sokat változott.
Tovább él ugyanis a kádári időszak hatalmi alaplogikája, miszerint a központ képes megmondani, mit kell csinálni, megvan hozzá az apparátusa, és megvan az érdekeltsége is a helyes döntések meghozatalához.
Erről a centralizáló attitűdről árulkodnak egyébiránt azok az elmúlt időszakbeli kormányzati megfogalmazások is, amelyek a reformok minél gyorsabb elfogadtatását és elindítását forszírozzák, ellenkező esetben - azaz ha időt engednek a vitára, a társadalmi beleszólásra - csak „felvizeződik” az egész.
