A magyar politika krónikus alkoholmámorban szenved Csaba László szerint

Csaba László, Petschnig Mária Zita, és Vértes András fejtette ki véleményét  a 168 elemzésében. A három közgazdász a magyar gazdaság nem túl rózsás helyzetéről szólt.

Csaba László professzor szerint a hitelességet rontja, hogy az alkoholistához hasonlóan a hazai politika is karácsonykor mindig megígéri, hogy kijózanodik, vízkeresztre, azonban ismét „mocsár részeg”.

A közgazdász úgy vélte, mára elfogyott a befektetők türelme, ez érzékelhető abból is, hogy a nemzetközi vállalatok leállították Magyarországra irányuló befektetéseiket, a megszorító csomag pedig csak arra elég, hogy a hazai gazdaság elkerülje a teljes összeomlást.

A szakember úgy vélte: a helyzet javításához elsősorban arra lenne szükség, hogy a magyar politika őszintén megijedjen, és ne higgyen abban, hogy magyar gazdaság önmagától növekedni fog.

Csaba László kiemelte: minimum középtávú gondolkodás szükséges ahhoz, hogy a hazai piac talpra álljon, hiszen az oktatásba, és kutatásba fektetett összegek csak évtizedek múlva térülnek meg. A szakember szkeptikus a költségvetési ellenőrző hivatalt illetően, inkább a svéd rendszerben bízik, a skandináv országban ugyanis minden képviselőnek el kell számolnia azzal, milyen forrásokat tud kijelölni javaslatai megvalósításához.

Petschnig Mária Zita a szerint megszorításokból eredő lassuló növekedés kalkulálható volt, a mezőgazdaságot érintő természeti károk azonban nem, így csak a kiválóan teljesítő iparnak köszönhető, hogy a gazdaság nem került nagyobb bajba.

A közgazdász szerint bár hiba túlértékelni a brüsszeli források szerepét, 2008-ra lassan, de bővülni fog a lakossági fogyasztás, és növekednek a beruházások. Súlyos veszélyt jelent azonban az önkormányzatok eladósodása, a közgazdász szerint a jobboldali vezetésű helyhatóságok hitelfelvétellel hidalják át a problémákat racionalizálás helyett. Petschnig Mária Zita hisz a részben általa kidolgozott költségvetési hatóság eredményességében, feltéve, hogy az valódi korlátozó jogokkal rendelkezik.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Világbank nemrég közzétett, Magyarországit a topreformerek közé soroló felmérésével kapcsolatban elmondta: a befektetők figyelemmel kísérik ezeket az elemzéseket, a hatásokat azonban nem szabad túlbecsülni. Vértes úgy vélte, a befektetői döntéseket elsősorban a célország politikai stabilitása, valamint a makrogazdasági mutatók határozzák meg.

A GKI vezetője szerint a jelentés fontosságát az adja, hogy kimutatja: valóban történt előrelépés Magyarországon a cégalapítás terén. Vértes András kijelentette: most értünk az európai középmezőnybe, a cégalapítási feltételeket vizsgáló listán a régióban csak Szlovákia előz meg minket.