Dávid: a tüntetők a törvényeket is tartsák be, ne csak a véleményüket mondják ki

A törvényi szabályozással, és az Alkotmánnyal is ellentétes, hogy az erőszakos cselekményeket a gyülekezési joggal álcázzák – írja az MDF elnöke a Népszabadságban.

Dávid Ibolya kifejtette: Magyarországra jelenleg a gyülekezési szabadosság a jellemző, holott Európában már nem jellemző a gyülekezési jognak a hazaihoz hasonló passzív, megengedő értelmezése. Mint írja, a gyülekezések szabályozásakor a tüntetők véleménynyilvánítási joga mellett a törvények betartását is biztosítani kell.

Ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság véleménye is, amely szerint a gyülekezési jog nem korlátlan a rendezvények térbeli és időbeli kiterjedése tekintetében, és csak a békés gyülekezést teszi lehetővé. Emellett a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya kimondja, hogy a békés gyülekezés is korlátozható, amennyiben veszélyt jelent az állam- vagy a közbiztonságra, illetve jelentősen akadályozza a közlekedést vagy megzavarja a köznyugalmat.

Az MDF elnöke szerint fontos figyelembe venni, hogy az Európai Bíróság gyakorlata szerint nem elegendő, ha az állam passzív belenyugvásával szemléli a tüntetéseket, gondoskodnia kell a gyülekezések békés lebonyolításáról is, azaz megakadályozni, hogy rendzavarók törvénysértéseket kövessenek el a békés célú demonstrációkon.

Dávid Ibolya cikkében leszögezi: tavaly ősz óta látható, hogy Magyarországon egyes csoportok visszaélnek a gyülekezési joggal: békés tüntetéseket, megemlékezéseket zavarnak meg, és törvénysértéseket követnek el. A rendőrség elbizonytalanodása, és a bíróságok kiterjesztő jogalkalmazása miatt mára rendszeressé váltak a zavargások a parlamenti képviselők elleni inzultusok, amelyek elkövetői a gyülekezési jog mögé bújnak. Dávid Ibolya szerint a megoldást a következetes jogértelmezés, és jogalkalmazás jelentheti, a rendőrség irányításáért felelős minisztérium pedig nem térhet ki a szigorúbb szabályozás felelőssége alól.