Gyurcsány beszéde miatt is romlott a politikai közhangulat
Vitatott az őszödi beszéd megítélése
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programja Gyurcsány Ferenc 2006. májusi beszéde nyilvánosságra kerülésének első évfordulóján a beszéd megítélését vizsgálta.
Az őszödi beszédet az elmúlt egy év során a két nagy párt ellentétes módon igyekezett interpretálni. A Fidesz a „hazugság lelepleződéseként”, az MSZP pedig „igazság-beszédként” aposztrofálta a zárt frakcióülésen elhangzott felszólalást. Egy évvel az események nyilvánosságra kerülése után összességében a magyar állampolgárok relatív többsége véli úgy, hogy a Balatonőszödön elhangzott vitaindító inkább a hazugság és a csalás lelepleződésének beszéde volt (47%), mintsem az őszinteség és az igazság megnyilvánulása (39%). A két nagy párt szavazói kb. 80-80 százalékban állnak ki saját pártjuk verziója mellett, míg a bizonytalan pártválasztásúak esetében szintén a „hazugság”-interpretáció volt a népszerőbb. Figyelmet érdemlő jelenség ugyanakkor, hogy akik nem hajlandók elárulni, mely pártra szavaznának, azok a miniszterelnök megnyilatkozását inkább őszinteségbeszédként könyvelik el. Ez a tény megerősíti azt az általános tapasztalatot, hogy a pártpreferenciájukat eltitkolók között felülreprezentáltak a szocialista szimpatizánsok.
Aktuális is, meg nem is
Amikor a beszéd mai és egy évvel ezelıtti jelentőségére kérdeztünk rá, három válasz-típus szinte azonos arányú támogatottságot kapott. A válaszadók 32 százalék véli úgy, hogy a múlt évben nagy jelentőségű volt, de már jelentőségét vesztette a beszéd ügye, 31 százalékuk szerint azonban Gyurcsány Ferenc hazugság-beszéde ma is aktuális. A megkérdezettek 24 százaléka pedig sem a múlt évben, sem idén nem tulajdonított különösebb jelentőséget a miniszterelnök zárt frakcióülésen elhangzott beszédének. Ennek a kérdésnek a megítélése sem független a politikai szimpátiáktól. Míg a Fidesz szavazóinak valamivel több mint fele szerint a beszéd ma éppen olyan nagy jelentőségű, mint egy évvel ezelőtt, addig az MSZP szavazóinak 41 százaléka szerint mára aktualitását vesztette az akörül kirobbant botrány, további 37 százalék szerint pedig már tavaly sem volt annak jelentősége. A pártválasztásukban bizonytalanok többsége inkább ez utóbbi vélekedéssel ért egyet, így ennek a csoportnak feltehetőleg csak egy kisebb részét lehet megszólítani az ügy napirenden tartásával.
Mindenkinek ártott
A megkérdezettek mintegy kétharmada szerint rontott a kormány helyzetén a felszólalás kiszivárgása, ugyanakkor „csak” 44 százalék vélte úgy, hogy ezzel szemben javított az ellenzékén. A beszéd politikai hatásáról közel hasonlóan vélekednek az MSZP és a Fidesz szavazói. Mindkét csoport többsége szerint rontott a kormány helyzetén a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése, s mindkét esetben azok vannak a legtöbben, akik szerint javított az ellenzék pozícióján.
A beszéd nyilvánosságra kerülése – a választók megítélése szerint – nemcsak az MSZP és a miniszterelnök megítélésének ártott, de nagyban hozzájárult a jelenlegi, az állampolgárok által rendkívül negatívan értékelt, politikai közhangulat elmérgesedéséhez is. A megkérdezettek 80 százaléka gondolja úgy, hogy a közhangulat romlása és a beszéd kiszivárogtatása között egyértelmű kapcsolat mutatható ki. 70 százalékuk szerint a politikusok megítélésének is ártott a beszéd nyilvánosságra kerülése, 63 százalék a politika hangnemében is romlást tapasztalt, míg 62 százalékuk véli úgy, hogy az ország nemzetközi megítélése is negatív irányban változott a beszéd hatására. A négy szempont közül hármat hasonlóan ítélnek meg, a két politikai táborhoz tartozók: a politikusok megítélésben, a politika hangnemében és a közhangulatban mind az MSZP, mind a Fidesz szimpatizánsainak többsége is negatív tendenciákat tapasztalt a beszéd nyilvánosságra kerülésének hatására. De míg a Fidesz-szavazók 76 százaléka a nemzetközi megítélés tekintetében is romlást tapasztal, addig az MSZP-szavazók valamivel több mint fele stagnálást vagy épp javulást észlel.
A politikusok kedvezőtlen megítélését erősíti az őszödi beszéd következményeként foganatosított ellenzéki gyakorlat is – miszerint a Fidesz-KDNP frakciószövetség rendszeresen kivonul a miniszterelnök előre meghirdetett beszédei alatt – legalábbis erre lehet következtetni abból az adatsorból, amely szerint a megkérdezettek 76 százaléka elítéli, többségük pedig kifejezetten ellenzi a tiltakozásnak ezt a módját. A Fidesz szavazótábor is erősen megosztott e kérdésben: 50 százalékuk inkább elveti, 48 százalékuk pedig inkább helyesli az ellenzék magatartását.
Legtöbben Gyurcsányt hibáztatják
Míg a tavaly őszi zavargások idején végzett vizsgálatunk szerint megközelítőleg ugyanannyian voltak Gyurcsány Ferenc lemondása mellett, mint ellene, addig 2007. szeptember közepén, vagyis „utólag” a megkérdezettek 53 százaléka véli úgy, hogy távoznia kellett volna a kormányfőnek, míg 41 százalék szerint helyesen döntött, hogy nem mondott le. Míg a nagy pártok szavazói döntő részt a pártjuk által képviselt álláspontot osztják, addig a bizonytalan pártválasztásúak hasonló arányban voksolnak Gyurcsány Ferenc távozására, mint a teljes minta.
A tavaly szeptemberi zavargásokért az általunk felsoroltak közül a legtöbben Gyurcsány Ferencet tették felelőssé: 59 százalék szerint nagy, vagy nagyon nagy mértékben hibáztatható a történtekért. Nem sokkal maradnak el tőle a felelősség megítélését tekintve maguk a tüntetők sem (56%), ezzel szemben a rendőrséget a válaszadóknak csupán 36 százaléka hibáztatja. Orbán Viktort valamivel többen tették felelőssé az ügyben (41%), mint az ellenzéket a maga egészében (38%).
A Fidesz- és az MSZP-szavazói alapvetően ellentétesen ítélik meg a kialakult helyzet okát. Míg előbbiek többsége Gyurcsány Ferencet, a kormánypártokat és a rendőrséget teszi felelőssé a kialakult helyzetért, addig utóbbiak a tüntetőket, Orbán Viktort és az ellenzéki pártokat. Az MSZP szavazóinak közel fele szerint Gyurcsány Ferencet nem, vagy csak kis mértékben terheli felelősség a tavaly őszi események miatt.
