Kóka és Szilvásy kompromisszuma mobilos adatforgalmunkról
Kit, mikor hívunk vagy próbálunk hívni mobiltelefonról? Kinek küldünk e-mailt, honnan internetezünk és merre "szörfözünk"? Egyáltalán: hol vagyunk? - ezekre a kérdésekre a titkosszolgálatok, a nyomozó hatóságok eddig is megkaphatták a választ. Ha a kormány a mai ülésén jóváhagyja, majd a parlament is megszavazza az elektronikus hírközlési törvény módosítását, a jövőben könnyebb lesz a hatóságok dolga, még ha a korábbi elképzeléseknél szűkebb is lesz a mozgásterük.
A Népszabadág úgy tudja, Kóka János gazdasági és Szilvásy György titkosszolgálati miniszter kompromisszumot kötött, miután a törvénytervezet kidolgozása során valóságos adatháborút vívtak.
A liberális vezetésű gazdasági tárca korábbi, viszonylag puha előterjesztése ellen a titkosszolgálatok "hadba szólították" a nemzetbiztonsági szolgálatok megrendelőit, sérelmezve, hogy Kókáék felrúgták a korábbi kompromisszumokat, semmibe vették a bűnüldözési-bűnmegelőzési érdekeket.
Végül is Kókáék kiharcolták, hogy a hatóságok forgalmi adataink között csak konkrét nyomozás esetében kutakodhassanak, egyedi kérelemre csatlakozhassanak a hírközlési szolgáltatók által fönntartott adatbázisokhoz. (Nem a közlések tartalmára, hanem a mobiltelefon-, illetve internet-előfizetőkre, illetve a kommunikációs eszközeikre vonatkozó adatokról van szó.)
Cserébe a GKM rábólintott a sikertelen hívások forgalmi adatainak megőrzésére, aminek időtartamát az EU által előírt minimumban, vagyis fél évben határozták meg. Ennél hosszabb ideig, egy éven át őrzik a jövőben az összes többi forgalmi adatot, miután Kóka részben elfogadta Szilvásy azon érvelését, hogy a titkos, illetve nyílt nyomozás határa másfél plusz két év, vagyis tanácsos minél tovább megőrizni az adatokat. Jelenleg három évig tárolják ezeket, ezt azonban az EU egyik irányelve alapján kell két év alá csökkenteni.
