Nem sci-fi: bányák a Holdon
Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország is űrhajósokat akar küldeni a Holdra, Japán és Németország teljesen föltérképezi a Föld kísérőjét. A hirtelen érdeklődés és nekibuzdulás azonban nem annyira a presztízzsel és a tudományos kíváncsisággal függ össze, mint azzal, hogy húsz-harminc év múlva nagy haszonnal kecsegtet egy Holdon nyitandó bánya, ahonnan a bolygónk energiaellátásához szükséges héliumgázt importálhatnánk.
A Földön nagyon kevés hélium–3 található, ugyanis a nemesgáz itt előforduló két változatából 99,99987 százalék hélium–4. Ezért az előbbi jelenleg kilogrammonként négymillió dollárba, vagyis mintegy 720 millió forintba kerül. Pedig az új típusú atomreaktorok, az ún. fúziós erőművek számára ez lenne a legjobb üzemanyag. A legegyszerűbb lenne a Holdról ideszállítani a nemesgázt, a holdkőzet ugyanis relatíve sok hélium–3-at tartalmaz. Franciaországban már építik az Iter nevű fúziós reaktort, amelyben a hidrogénizotóp deutérium és trícium olvad majd össze, de még több energiát lehetne előállítani, ha helyettük két hélium–3 atom fuzionálna. Műszakilag azonban ez még nagyobb követelményeket támaszt, ugyanis a reaktorban az eddig tervezettnél is nagyobb hőmérsékletre lenne szükség. Miután a hélium–3-ból a Földön nincs elegendő, az első generációs fúziós erőművek, amelyek legkorábban az évszázad közepén szállíthatnak áramot, mindenképpen deutérium-trícium erőművek lesznek. A fizikusok második lépésként tervezik a deutérium és a hélium–3 fúzióját, hogy aztán végül a harmadik erőmű-generációban fűtőanyagként csak hélium–3-at alkalmazzanak. Ennek természetesen előfeltétele, hogy addigra sikerüljön az értékes nemesgázt a Holdról a Földre szállítani. Elvileg ez nem tűnik túl bonyolultnak. A holdkőzetet a napenergia segítségével föl lehetne annyira melegíteni, hogy a héliumgáz kiszabaduljon, ezután már „csak” össze kell gyűjteni, tartályokba zárni és a földre szállítani. A hélium–3-mal működő fúziós erőművek egyrészt sokkal hatékonyabban használnák fel az energiát, mint a többi, ezenkívül azonban még egy óriási előnyük lenne: egy hélium–3 reaktor a tríciummal ellentétben nem radioaktív. A deutérium és a trícium fúziójánál ugyanis nemcsak energia keletkezik, hanem gyors neutronok is létrejönnek. Egyetlen űrkomp képes lenne annyi gázt szállítani a Földre, amennyi elegendő lenne az USA jelenlegi éves áramfogyasztásának megtermelésére.
Kísérleti csillag a Földön
A fúziós erőmű lényege, hogy a hagyományos atomerőművel ellentétben nem atommagok hasításával, hanem egyesítésével (fúziójával) termel energiát.Három palack víz és három öklömnyi terméskő annyi energiát szolgáltat, amennyi egy éven át fedezné egy négytagú család szükségletét.
A deutérium (nehézvíz) a fúziós erőmű alapanyaga, amely tengervízben bőségesen áll rendelkezésre, és a trícium, amely terméskövekből nyerhető ki.
Az erőmű lelkét képező fúziós kamrában 100 millió fokra – a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet mintegy ötszörösére – hevítik a hidrogént.
Három palack víz és három öklömnyi terméskő annyi energiát szolgáltat, amennyi egy éven át fedezné egy négytagú család szükségletét.
A deutérium (nehézvíz) a fúziós erőmű alapanyaga, amely tengervízben bőségesen áll rendelkezésre, és a trícium, amely terméskövekből nyerhető ki.
Az erőmű lelkét képező fúziós kamrában 100 millió fokra – a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet mintegy ötszörösére – hevítik a hidrogént.-->
