Vásárhelyi: vannak hasonlóságok Weimar és Magyarország között - Nem kell tartani fasizálódástól

A szociológus szerint bár az előítéletesség, az idegengyűlölet, és az antiszemitizmus érezhetően növekedett Magyarországon, mégsem kell tartani a fasizálódástól. Vásárhelyi Mária úgy vélte, bár vannak hasonlóságok Weimar és Magyarország között, az Európai Uniónak, és az európai országok közös érdekeinek köszönhetően ma mégis több tényező köti össze a térség államait, mint amennyi szétválasztja. Ugyanakkor aggasztó, hogy míg a 2000-es évek elején a magyar társadalom 25-30 százaléka volt fogékony az idegenellenes sztereotípiákra, eddig a xenofóbiára hajlamos lakosok aránya mára csaknem eléri a 40 százalékot.

Szintén jelentősen emelkedett a radikálisan előítéletek polgárok száma, az antiszemitizmus pedig gyakran társul idegellenességgel. A szociológus szerint a bezárkózás, és az idegenek elutasítása részben a magyar társadalom történelmi beidegződéseiből adódik, részben a gazdasági nehézségek következménye, amelyet felerősít a szélsőségeket hallgatólagosan jóváhagyó Fidesz politikája, amely az igazságtalan rendszerváltás nagy hazugságát terjeszti.

Vásárhelyi szerint az állítás téves, hiszen az egyének szintjén nem létezik igazságos rendszerváltás, a magyar társadalomban azonban fokozatosan kialakul egy téves képzet arról, hogy a nemzeti vagyon 1989-es ellopása miatt jelentkeznek most a válság tünetei. Ez a félrevezető állítás egy platformra hozza Orbán Viktort Csurkával, és Pozsgayval, és egy új rendszerváltás ígéretével próbálja a szavazókat magához csábítani. Ugyanakkor a privatizációt kárhoztató radikális tüntetők elsősorban a főbűnösöknek kikiáltottak vagyonát szeretnék megszerezni.

A politika kihasználja az indulatokat, hiszen Orbán Viktor tudja: egy erős szélsőséges párt akár 10-15 százaléknyi szavazót is elvonhat a Fideszből, ha azonban engedményeket tesz a radikálisok felé, megtarthatja magának a szavazóknak ezt a csoportját is, ez azonban veszélyes játék. Vásárhelyi úgy véli, a Fidesz elsősorban a fiatalok támogatását szeretné megnyerni, azokét, akik nem tudnak azonosulni az SZDSZ-szel, és a korrupció, és képmutatás miatt kiábrándultak a politikából. A szociológus szerint a kérdés az, mennyire sikerül a radikalizmus irányába eltolni a 2010-re megjelenő új szavazókat.

Ha enyhülnek a gazdasági feszültségek, a társadalmi mentalitás is megváltozhat. Ha az emberek „megszeretik a szabadságot és a demokráciát, akkor a gyűlöletpolitika is erejét veszti.”