A németek nem kérnek a Nagy Testvérből - jogvédők a lehallgatás ellen

Az államfő által december 26-án aláírt jogszabály annak az Európai Uniós követelménynek tesz eleget, amely előírja a telefonos, és internetes adatcsere ellenőrzését a terrorizmus leküzdése érdekében. A Németországban elfogadott törvény az ellenzők szerint lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag bárki internetes tevékenységét, telefonját megfigyeljék anélkül, hogy a lehallgatást komoly gyanú támasztaná alá. Az intézkedés ellen tiltakozását fejezte ki az FDP egyik veteránja, Burkhard Hirsch, és a párt egyik korábbi igazságügyi minisztere is. A civilek minden korábbinál nagyobb intenzitással fejezték ki ellenérzéseiket: az Adatraktározás Munkacsoport 30 ezer megbízó nevében adott át panaszt az alkotmánybíróság részére a törvénnyel kapcsolatban.

A jogszabály szerint nem a felkeresett internetes oldalak vagy telefonbeszélgetések tartalmát vizsgálnák, hanem azt, ki, mikor, kivel lépett kapcsolatba, beleértve a mobilhívások kezdeményezését is. A jogvédők egy 1983-as alkotmánybírósági döntésre hivatkozva tiltakoznak, amely kimondja: az állam alapos ok nélkül, korlátlanul nem tárolhat az állampolgárokkal kapcsolatos adatokat. Az ellenzők úgy vélik, a német jogszabály kevéssé súlyos bűncselekmények gyanúja esetén is megengedné az "adathalászatot", ráadásul a bírói végzés feltétele sem jelent akadályt a hatóságok számára. Az adatgyűjtés bevezetését pártolók hivatkozási alapját, miszerint a 2004-es madridi merénylet tetteseit is telefonhívásaik segítségével leplezték le, úgy értékelik, az éppen arra bizonyíték, hogy a terroristák elfogása a korábbi, szűkebb adatbázissal is lehetséges. Nem csak a németek tiltakoznak a szabályozás ellen:  már az Európai Bíróság előtt van Írország, és Szlovákia beadványa, amelyben az irányelv megsemmisítését kérik.