BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csaba László: az EU-csatlakozással nem nyílt meg a bőségszaru

Hiába valósult meg 2007-re az Unió alapító atyáinak álma az egységes Európáról, sem a régi, sem az új tagállamok nem elégedettek a közösség jelenlegi helyzetével - írja a Figyelőben megjelent elemzésében Csaba László közgaszdász.

Bár a tavalyi évben már minden, a közösséghez tartozni kívánó európai demokrácia az Unió tagjává vált, a bővítés nem hozta meg a várt sikerélményt. Csaba László szerint a kiábrándultság több tényezővel is magyarázható: egyrészt a hosszú várakozás miatt már sem a nyugati, sem a kelet-közép európai országok számára nem jelentett élményt a szovjet birodalom felszámolása utáni újraegyesülés.

A helyzetet  tovább nehezíti, hogy a frissen csatlakozott országok GDP-je együttvéve is legfeljebb Hollandiához mérhető. És bár az új tagállamok a régiek számára kibővülő felvevőpiacot jelentenek, a nyugat-európai országok nem érzékelik az új csatlakozók jelentette stabilizálódást. Ehelyett tovább nőtt a feszültség a bevándorlók ügyével kapcsolatban, a 2004 és 2007 között sokszor utcai harcokig fokozódó indulatokat azonban nem kelet-európából, hanem a muszlim országokból érkezők váltották ki.

Az új csatlakozóknak be kellett látniuk, hogy az uniós tagság nem jelenti a bőségszaru megnyitását - jegyzi meg. Bár a Brüsszelből  érkező támogatások mennyisége nőtt, a GDP 0,3-0,4 százalékát kitevő nettó transzferek nem szolgáltak 2004 és 2007 között a gazdaság valódi fejlődését. A dinamizáló hatást egyes országokban, például Romániában a gazdaság túlpörgetése, míg máshol, így Magyarországon is a strukturális folyamatok nyomták el. Ennek eredményeképpen az egy főre jutó jövedelem az új tagoknál továbbra is elmarad a régiekétől: Csehország 19,2 ezer eurós vásárlóerő-mutatója elmarad Görögország 21,4 ezres értéke mögött. Az átalakulással járó visszaesés miatt az új tagállamok távolsága a régiektől abszolút értékben is nőtt, Délkelet-Európa fejlődése csak nemrég indult meg, keleten a fogyasztásvezérelt gazdaság veszélyeztetheti a növekedést.

A Magyarországon jelentkező gondok sem a konvergencia programból adódnak, hanem a növekedési tényezők kifulladásából. Ezért az elemzők úgy vélik: Szlovénia után jó idei nem csatlakozik új tagállam az euróövezethez, az egyes országok választópolgárai számára pedig a lemaradás érzékelhető marad. Ebben a helyzetben pedig fontos, hogy ne az Uniót tegyük bűnbakká – véli Csaba László.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.