Gárda-ügy: Hányingere van az elhatárolódó politikusok képmutatásától Zsigó Jenőnek

Zsigó Jenő a Magyar Narancsnak adott interjújában kijelenti: a Magyar Gárda megjelenése nyílttá tette a Magyarországon jelenlévő fasiszta érzelmeket, de nem alakulhatott volna ki, ha a többségi társadalom nem szünteti meg az együttélést a cigányokkal. Mint mondta, a rendszerváltást követően a romák helyzete rendkívül nehézzé vált, foglalkoztatottságuk az elmúlt húsz év alatt egyáltalán nem nőtt.

Az 1989 óta eltelt időszakban a munkanélküliség súlyosbodása mellett megtörtént a romák iskolai szegregációja, és a lakhelyek elválasztása is, vagyis az élet minden fontosabb színterén lezajlott a romák, és a nem romák elválasztása. Zsigó Jenő szerint a Magyar Gárdát arra használják fel, hogy az egymással szembenálló politikai erőket tömörítsék, vagyis a cigánygyűlölet csak hívószó a politikai harctéren.

Leszögezte: az egész cigányügy kirakatpolitika, példaként azt hozta fel, hogy a cigánytelepek felszámolásával kapcsolatban az előző ciklus három évében 15 milliárdnyi forrásról beszélt, ebből aztán fokozatosan 570 millió lett, és ennek is csak egy része fordítható ténylegesen a programra. Kijelentette: bár időnként anyagi eszközöket is mozgósítanak a telepek felszámolásának érdekében, valójában nem történt előrelépés ezen a téren. Zsigó szerint a kormány a tárgyalások folyamán arra hivatkozik, hogy az EU fejlesztési forrásait nem lehet etnikai alapon szétosztani, ezért a romaügyek tekintetében a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) eszközei állnak rendelkezésre. A hazai forrásokat ugyan fel lehetne használni a célra, a megszorítások miatt azonban a kéréseket rendre elutasítják. Zsigó szerint az új rendszer nem látja a cigányokat, csak a hátrányos helyzetű polgárokat, holott ez kötelességük lenne. Mint mondta, ezek szerint az Európai Unió rasszista, emiatt pedig a romák arra készülnek, hogy Brüsszelben tüntetnek majd.

Úgy vélte, törvényben lehet szegregálni a cigányokat, a szabad identitásválasztás, és a különösen védett személyi adatok törvényi védelme gondoskodik arról, hogy a cigányokat nem kell látni. Zsigó úgy látja, a nemrég megalakult egyeztető fórum a Róma Integrációs Tanács (RIT) lehetőséget adott arra, hogy a hazai cigányság képviselői közös célokat fogalmazzanak meg, és ez – a kedvezőtlen előjelek ellenére – sikerült is. A tervek kidolgozásában részt vesz az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke, Kolompár Orbán is, a RIT és az OCÖ pedig minden kérdésben egyezteti álláspontját. A közös célokat összegezve Zsigó Jenő elmondta: a lényeg, hogy a felnőtt, munkaképes cigány lakosság döntő része dolgozzon, a munkanélküliség felszámolásához akár gazdaságilag irracionális befektetésekre is szükség lehet.

A 2015-ig tartó program fontos eleme, hogy a roma lakosság integrálódjon a nem roma társadalomba, bontsák le a cigányellenes mítoszokat, és felül nyitott ösztöndíjrendszert vehessenek igénybe. Emellett javasolják, hogy a kisebbségi önkormányzatok finanszírozása központi alapokból normatív módon történjen, hogy a cigány önkormányzatnak ne kelljen többé a helyi önkormányzattól kéregetnie. Úgy vélte, a normatív támogatásra abban az átmeneti időszakban van csak szükség, ameddig a civil szféra megerősödik, és más forrásokat is bevonhatnak majd a finanszírozásba. Az integrációba be kell fektetni, hiszen – mint mondta – képmutatás a legszegényebb társadalmi rétegtől elvárni az önépítést. Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a romák saját magukért, úgy válaszolt: azt javasolják, hogy a cigány szülők az iskolában, a jegyzőnél kérjék annak nyilvántartásba vételét, hogy cigányok, és cigányságukra hivatkozva követeljék az egyenlő bánásmódot.