Már gyógyszerre sincs pénzünk?
Az Egészségügyi Világszervezet minden gyógyszer esetében meghatározza azt a mennyiséget, amely egynapi terápiához szükséges. A terápiás napok számából így következtetni lehet a betegpopulációra is.. A magyar statisztika 2007-ben azzal a meglepetéssel szolgált, hogy az értékek például a diabétesz esetében is csökkentek. Pedig ezek a betegek biztosan nem gyógyultak meg, s el sem hunytak közülük ennyien. A magas vérnyomás eseében összességében 3, az antipszichotikumoknál több mint 5, az allergiagyógyszereknél közel 5, az epilepsziánál pedig 1 százalékos a 2007-ben kalkulált betegszám-csökkenés.
„Nem tapasztaltam, hogy a betegek kevesebben lennének” – mondja Barkai László, a Magyar Diabétesz Társaság főtitkára, praktizáló orvos. A gyógyszerstatisztika tehát 2007-ben biztosan nem ad valós képet a betegpopuláció változásáról. Egy név nélkül nyilatkozó szakértő a Figyelőnek kifejtette, hogy a vizitdíj, a felírási szabályok megváltoztatása, egyes gyógyszerek térítési díjának emelkedése esetleg kiválthatja ezt a fajta „spórolást” a betegek egy részében. Természetesen a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség esetében hosszabb távon az ilyen aluldozírzás katasztrofális emberi következményeket sejtet, és nem mellékesen nagyon sokba is kerülhet.
Molnár Márk az OEP gyógyszerügyi főosztály vezetője szerint inkább az indokolatlan felhasználás és a feketekereskedelem visszaszorulása állhat a számok mögött. A felmérés szerint azonban a rendszerből kieső legtipikusabb beteg az 58 éves, keleti országrészben élő férfi. Vagyis valószínű, hogy a 300 forintos dobozdíj és a rendszer átalakításából eredő bizonytalanság nem a rendelőbe „beszélgetni járó” nyugdíjasokat tartja távol, hanem az aktív korú, egyébként is veszélyeztetet, szegényebb rétegeket. – írja a Figyelő.
