Mire, mennyit költünk?
Évente öt-tíz százalékkal nőtt átlagosan és fejenként a nettó jövedelem 2000 és 2005 között, ám 2006-ban az emelkedés már mindössze 0,7 százalékot tett ki - derül ki a statisztikai hivatal 2000-2006 közötti háztartási költségvetési felvételének (HKF) adataiból.
Az átlagos bruttó jövedelem 2006 egészében valamivel meghaladta az egymillió forintot, ami a közterhek lerovása után 840 ezer forintra apadt.
A felső jövedelmi tizedbe tartozó háztartásoknál - ezekben az évi átlagos nettó jövedelem 1,8 millió forint volt 2006-ban - 81-17 százalékos volt az arány. A legszegényebbeknél - évi 319 ezer forintos jövedelemmel - a megoszlás 47-53 százalék a társadalmi jövedelmek "javára".
Az ezredforduló óta a fogyasztási kiadásaink reálértéken 27 százalékkal nőttek, nominális értéken pedig majdnem duplájára, évi 383 ezer forintról 673 ezer forintra. Ezzel párhuzamosan a fogyasztás szerkezete is alaposan megváltozott. 2006-ban - arányaiban - jóval kevesebbet költöttünk élelmiszerre, mint hat éve, a közlekedésre és hírközlésre fordított kiadásaink súlya viszont harmadával nőtt, ami reálértéken ennél is erőteljesebb "gyarapodást" jelent.
Ez utóbbi megmutatkozik a háztartásokban használt tartós fogyasztási cikkek számának növekedésében és minőségének javulásában is: a mobiltelefonok száma hatszorosára, a számítógépeké háromszorosára nőtt ez idő alatt, és minden egyéb háztartási eszközből is jóval többet birtoklunk, mint hat éve. A jövedelemnövekedést mutatja az is, hogy miközben ennivalóra 2006-ban - reálértéken - hat százalékkal adtunk ki többet, mint hat éve, ennek a tételnek a súlya összköltésünkön belül 29 százalékról 26 százalékra csökkent.
Némileg átalakult étrendünk is, ám nem biztos, hogy egészségesebb lett. Igaz, a húsfogyasztás valamivel nőtt ez idő alatt, a kenyér- és zsírfogyasztásunk pedig jelentősen csökkent, ám jóval kevesebb gyümölcsöt, zöldséget, tojást és tejterméket eszünk.
