Mitől állnak az autók a dugóban? Magyar tudósok jöttek rá

A tudósokat leginkább a látszólag minden különösebb ok nélkül létrejövő dugók érdekelték. Az ezeket létrehozó effektus oka józan paraszti ésszel is belátható: egy folyamatosan haladó kocsisorban valakinek hirtelen lassítania kell egy sávot váltó kamion vagy hasonló kisebb anomália miatt, erre a mögötte levő autó még jobban lassít, az utánuk következő szintén, és így tovább.

Korábban úgy gondolták, hogy ez a jelenség egy bizonyos autószám fölött bármilyen kis lassítás esetén spontán bekövetkezik, és így a dugók fő oka az autók számában keresendő. Kiderült azonban, hogy viszonylag nagy autósűrűség esetén is csak megfelelően nagy lassítások vezetnek dugóhoz.

Ha az első fékezés nem túl nagy, az anomália le tud csengeni: kisebb lassításokra nem reagálnak olyan határozottan a lassító sofőr mögött haladó autósok, elkerülhető, hogy mindenki még jobban fékezzen, mint az előtte levő, és a dugókezdemény elhal. Ha viszont egy kritikus határnál erősebben fékez az első autós, elkerülhetetlen a dugó. Tipikus esetben ez a határ valahol 20-30 százalékos sebességcsökkenésnél van, tehát nagy eséllyel már az is dugót okoz, ha 130-ról hirtelen 100-ra lassítunk az autópályán.

"Aki először fékez így, nyilván nem lesz a dugó részese, megy tovább, és visszagyorsít. De kilométerekkel mögötte szinte biztosan dugó alakul ki" – fogalmaz a fiatal kutató. "Most már elég sok autót lehet kapni, amiben van programozható sebességszabályozó készülék, ezeket figyelembe véve szeretnénk kibővíteni a modellt" – mondja a kutató. Ezek a külön is beszereltethető, fejlett tempomatok képesek távolságot tartani és az előttük levő kocsi mozgása alapján gyorsítani vagy lassítani.. "Ha ezekkel jól szabályozzuk a közlekedést, sikerülhet elérni azt, hogy bár sok autó halad, fennakadások nélküli a forgalom" – magyarázza Orosz.