Nagyvárosokat fenyeget az emelkedő tengerszint

A globális felmelegedés hatásait a tengerparton élők tapasztalhatják meg igen közvetlen módon. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben emberek tízmillióinak lakó- és munkahelyét fenyegeti majd az óceánok és tengerek emelkedő szintje. Spanyolországban a Baleár-szigeteken 14 új idegenforgalmi beruházás megkezdését állították le, mert veszélyeztették a partokat. Az elmúlt 60 évben nyolc centivel nőtt a Földközi-tenger szintje, de a spanyol oceanográfiai intézet szerint 2050-ig további 25-30 centiméteres vízszintemelkedés várható, ez az Ebro folyó torkolatában, Tarragona városánál, illetve Valencia és Murcia környékén okozhat komoly gondokat, de veszélybe kerülnek Mallorca strandjai is. Az ENSZ keretében működő Nemzetközi Klímaváltozási Tudományos Tanács szakemberei azt prognosztizálják, hogy századunk végére a Balti-tenger vize négy fokkal, a környék levegője pedig öt fokkal lesz melegebb, mint most. A Balti-tenger felmelegedése az északi területeken erősebb lesz, mint délen. A klímaváltozás következményeként télen 25–75 százalékkal több csapadék hull majd. A nyarak viszont sokkal szárazabbak lesznek: 45 százalékkal kevesebb lesz az eső, mint most. A térség már az elmúlt száz évben is nagyobb mértékben melegedett, mint a föld más tájai. Míg bolygónk átlagos hőmérséklete száz év alatt 0,75 fokkal nőtt, a Balti-tenger egytized fokkal, azaz 0,85-dal lett melegebb. A térség nagy változások előtt áll, lehet, hogy a század második felében a németeknek, lengyeleknek és svédeknek nem kell délre utazniuk, mert az „házhoz”, pontosabban országhoz jön, délen pedig a klíma amúgy is felforrósodik. A klímaváltozás miatt fenyegető módon emelkedik a tengerszint Ázsiában, Sanghaj és Tiencsin városát is veszélyeztetve. A kínai oceanográfiai intézet szóvivője szerint a két nagyváros azon települések közé tartozik, amelyeknek komoly gondjaik lesznek a vízszint növekedése miatt. A tavalyi mérések alapján az elmúlt harminc évben Sanghajnál 11,5 centiméterrel lett magasabb a tenger szintje, míg a Peking kikötőjeként szolgáló Tiencsinnél 19,6 centimétert nőtt. A világtengerek szintje egyébként átlagosan kilenc centiméterrel magasabb, mint 1977-ben, hőmérsékletük pedig átlagosan 0,9 Celsius-fokkal nagyobb. A kínai szakértők szerint míg a világtengerek szintje éves átlagban 1,7 milliméterrel lett magasabb, addig a Kelet-kínai-tenger szintje évente 2,5 milliméterrel nőtt. VG