A 21. század népbetegsége

Az Alzheimer-kór arról az orvosról kapta a nevét, aki 1907-ben először írta le jellegzetes tüneteit. Ez az egyik leggyakoribb demenciatípus. A mindennapi életvitelt, az önellátó képességet nagyban befolyásoló, folyamatos romlást mutató agyi megbetegedésről van szó. Önmagában vagy más agyi betegséggel szövődve Magyarországon is ez a szellemi leépülés leggyakoribb oka. Hazánkban a hatvan év feletti lakosság 12-15 százalékánál, 250-300 ezer embernél fordul elő a demencia valamilyen formája. Az Alzheimer-kór tehát nemcsak a beteg és családja, szűkebb környezetének problémája, hanem társadalmi gond, annak gazdasági és szociális vonatkozásaival egyaránt, hiszen az érintett családok lélekszáma meghaladja az egymilliót. Világszerte 24 millióra becsülik az ebben a betegségben szenvedőknek a számát, de arányuk az átlagéletkor növekedésével emelkedik. A rendellenesen működő elme és a meghibásodott test közötti pontos kapcsolat továbbra is megválaszolatlan kérdéseket rejt, ám több kutató szerint a depresszió, a lehangoltság, a súlyosabb mentális problémák összefüggésbe hozhatók az olyan betegségekkel, mint a szívbaj és az elbutulás. A kór hatásai között szerepel, hogy amennyiben a beteg családja gondos és alapos ápolást akar biztosítani, akkor komoly anyagi áldozatokra kényszerül, a házi ápolás és a gyógyszerek havonta 140–180 ezer forintba is kerülhetnek – a rezsin kívül.

Jesse Stewart pittsburghi kutató összefüggést fedezett fel a depresszió kialakulása és az ütőerek rugalmasságának a csökkenése között. Három éven át 324 férfit és nőt figyelt meg, ők átlagosan hatvanévesek voltak. A megfigyelt alanyok közül a lehangoltabbak erei jobban beszűkültek, mint azoké, akik kevésbé voltak depressziósak. Stewart konklúziója szerint a szívroham és a stroke előjele a megkeményedett artériafal, ez egyben a depressziós emberek hibásan működő idegrendszerének a következménye is lehet. A depreszszió felboríthatja a szervezetben a mirigyek működését, ennek következtében ezek olyan vegyi anyagokat, hormonokat is kibocsáthatnak, amelyek az energiaszintet és a növekedést szabályozzák; emellett pedig megváltoztatják a véralvadásért felelős sejtek feladatát is. A megkeményedett érfalakra az immunrendszer túlzottan reagál, ami gyulladást vált ki, ez pedig a kedélyállapotra ható hormonokat szabadít fel. Az agy szintén megszenvedi a beszűkült erek következményeként jelentkező, megváltozott véráramlást, amely tovább erősíti a depressziót, fizikai gyengélkedést is eredményezve.

Egy brit tanulmány szerint – amely 46 136 mentális beteg megfigyelése alapján készült – háromszor nagyobb valószínűséggel halnak meg koronaér-betegségben vagy szívrohamban azok az ötven évnél fiatalabb páciensek, akik szellemi betegségben szenvednek, mint egészséges társaik. A mentális rendellenességek több mint kétszeresére emelik a szívbaj kockázatát. A tanulmány szerzője, David P. J. Osborn, a londoni Royal Free and University College Medical School szakembere megállapította, hogy azoknál, akik elmebetegségek elleni gyógyszereket szednek, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy szívbetegségben halnak meg. Osborn ezért még gyakoribb ellenőrzéseket javasol, és azt tanácsolja, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az étrendre és a rendszeres testmozgásra. Egy harmadik kutatás szerint az időskori magány megduplázza az Alzheimer-kórhoz hasonló tünetek kialakulásának a kockázatát azokhoz képest, akik több emberrel érintkeznek. Ezek az eredmények nagyban hasonlítanak egy chicagói orvos, Robert Wilson következtetéseire, aki szerint a magány és a depresszió károsítja az agy azon képességét, amely ellensúlyozhatná a korral járó leépülést.

Korábbi megállapítások szerint a magas vérnyomásban szenvedő betegek jelentős hányadánál gyorsuló ütemben jelentkezik a leépülés, ezenkívül a magas vérnyomás is elősegíti az időskori elbutulás kialakulását. A modern idők népbetegsége, a hipertónia tehát nem csupán az egyes szerveket – a szívet, a veséket, a szemet – károsítja. Az Alzheimer-kór úgynevezett progresszív degeneratív betegség, és főleg a 65 év felettieket érinti. A nőknél kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a férfiaknál. A betegség átlagosan kilenc évig tarthat, de egyes esetekben a páciens húsz évig is élhet. Az Alzheimer-kór az agyban az idegsejtjek fokozatos lebomlását okozza. Emiatt az agy nem képes megfelelően dolgozni, az intellektuális képességek – például a memória, a felfogás és a beszéd – romlanak.

A napi tevékenységek elvégzése nagyon megnehezül, a hangulat hullámzik, a beteg lehet dühös, közömbös, vagy félhet, s általában reménytelennek érzi a helyzetét. Ha az Alzheimer-betegséget diagnosztizálják, nagyon fontos, hogy mihamarabb elkezdjék a gyógyítást annak érdekében, hogy fenntartsák az életminőséget. Memóriazavara mindenkinek lehet, de csak azért, mert nem emlékszünk arra, hova tettük az autókulcsot, nem biztos, hogy Alzheimer-kórban szenvedünk. vg

A demencia, a mindennapi életre is kiható jelentős szellemi leépülés okozója agyvérzés, tumor, fejsérülés vagy Alzheimer-kór lehet. A japán lakosság gyors öregedése miatt a betegség várhatóan nagy méreteket ölt a szigetországban. A kormány becslései szerint a 2005-ös 1,7 millió beteg száma 2025-re akár a 3,2 milliót is elérheti.

Az okos eszközök között megtalálható az a tűzhely, amely, amint égett szagot érez, figyelmeztet a kikapcsolásra, és egy távirányítóhoz hasonló detektor, amely sípolással jelzi az elveszett tárgyak helyét. MediPress

A demencia, a mindennapi életre is kiható jelentős szellemi leépülés okozója agyvérzés, tumor, fejsérülés vagy Alzheimer-kór lehet. A japán lakosság gyors öregedése miatt a betegség várhatóan nagy méreteket ölt a szigetországban. A kormány becslései szerint a 2005-ös 1,7 millió beteg száma 2025-re akár a 3,2 milliót is elérheti.

Az okos eszközök között megtalálható az a tűzhely, amely, amint égett szagot érez, figyelmeztet a kikapcsolásra, és egy távirányítóhoz hasonló detektor, amely sípolással jelzi az elveszett tárgyak helyét. MediPress-->