A38 Hajó: a szabadságnak ára is van
Április 30-án ünnepli megnyitásának ötödik évfordulóját az A38 Hajó. A civil kezdeményezésből létrejött kulturális intézmény a fennállása alatt körülbelül 1500 programot bonyolított, ebből 700-at saját szervezésben. Hamar része lett például a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál programsorozatának is. Ez a budapesti intézmény nemcsak kulturális szegmensekben sokszínű, hanem képes a kelet és a nyugat felé is nyitott lenni: itt jól megfér egymás mellett Belgrád és Amszterdam – utal Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője a külföldi városokat bemutató, nagy sikerű MyCity sorozatukra.
Bognár Attila hozzátette, a legtöbb projekt egyszerű elképzelésen alapul: például rendeztek olyan – MOLto Vivace elnevezésű – programot, amely a magyar olajtársaság érdekeltségeinek országkultúráját és zenei változatosságát ütközteti. Megszállottság és mánia nélkül a kulturális életben nem lehet komoly eredményeket felmutatni – tette hozzá. Az A38 titka az, hogy nem lett belőle olyan klub, amelyet egyetlen stílusnak, ágazatnak szentelnek. A szubkultúra jó minőségű, reprezentáns példáit szeretnék felsorakoztatni. Az A38 olyan kulturális szerepet vállalt, amely más, mint a megszokott intézményi környezet.
Az A38 tulajdonosai között nincs sem állami, sem önkormányzati szervezet. A helyszín ötlete egy 1990-ben tartott kiállítás után fogalmazódott meg, amikor Budapest egy a Szajnán ringó hajón berendezett kiállításon mutatkozott be Párizsban. A név hajótípust jelöl, amely a szocialista realizmus ipari tervezésének egyik fejezetét tükrözi. Az Artemovszk 38 tankszállító hajó a Duna-deltában vesztegelt, onnan került a komáromi hajógyárba. Egyéves átépítést követően a Petőfi híd budai hídfőjénél kötött ki, ahol még fél évig dolgoztak az átalakításon, hogy 2003-ban megnyithassanak.
Európában egész hálózatban találjuk a hajókból és üzemcsarnokokból átalakított, különleges hangulatú kulturális helyszíneket, amelyeket civilszervezetek működtetnek. A Trans Europe Halls (TEH) szerveződésben az A38 volt az első kelet-európai helyszín.
Tavaly 451 millió forintos nettó árbevételt regisztrált a működtetést végző Zászlóshajó Kft. A bevétel hozzávetőleg kétharmada saját forrásból – például vendéglátásból és jegyeladásból – származik, a fennmaradó egyharmad a vállalatokkal és állami intézményekkel kötött együttműködési szerződésből, illetve uniós pályázatokból – tudtuk meg Bognár Attilától, aki hozzáfűzte: a legnehezebb feladat az, hogy a vendéglátást és a kulturális események szervezését össze tudják egyeztetni. A nagyvállalatok elismerik a koncepciót, és fontosnak tartják a rugalmasságot. Ez annak köszönhető, hogy – állami tulajdonos hiányában – gyorsan tudnak dönteni. Ugyanakkor ez nehézséget is jelent, hiszen ha esetleg anyagi probléma merülne fel, nincs hova fordulni. A szabadságnak ez az ára – fűzi hozzá Bognár Attila.
