Kényes ügyek: nyomulás az EU-csúcsposztokért
Ennek oka, hogy még az idén megállapodásra kellene jutni több olyan tisztség betöltéséről, amelyet vagy 2009-től újonnan hoznak létre, vagy jövőre lejár a posztot jelenleg betöltő vezető megbízatása. Megválasztják az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét (közkeletű elnevezéssel EU-külügyminiszter), a Tanács elnökét, és új vezetőt kap az Európai Parlament és a Bizottság is. Lengyelország, mint a legnagyobb új tagállam máris élénk érdeklődést mutat a posztok iránt.
A német Handelsblatt értesülései szerint a Parlament néppárti és szocialista frakciója már meg is egyezett abban, hogy a német Hans-Gert Pöttering utódja Jerzy Buzek egykori lengyel miniszterelnök lesz. Hivatalosan azonban minden párt azt hangsúlyozza, hogy még minden nyitott, nincs semmi előre elrendezve. Nyílt titok, hogy Buzek ellenfele a Parlament elnöki székéért a szocialista frakció vezetője, a német Martin Schulz lehet.
Az ő esélyeit némiképp rontja, hogy kevés a valószínűsége annak, hogy Pöttering után ismét német elnököt kap a Parlament. Schulz neve sokak szerint ezért inkább az ötéves hivatali idő felénél, a szabályszerű elnökcserekor jöhet szóba. Az Európai Tanács első elnökét is 2009-ben választják meg. Itt ugyancsak felmerül egy lengyel név, méghozzá a szocialisták egykori köztársasági elnökéé, Alexander Kwasniewskié. A lengyel politikusnak leginkább akkor vannak nagy esélyei, ha a mostani legvalószínűbb jelölt, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök nem vállalja a megbízatást. Kwasniewski mellett szóba került Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár neve.
Az EU-külügyminiszteri székéért folyó versenybe ugyancsak Kwasniewskit küldenék a lengyelek, tekintve, hogy ő vezette Lengyelországot a NATO-ba, és tradicionálisan jó kapcsolatokat ápol az USA-val. Az EU-külügyminiszter egyben a Bizottság alelnöki tisztét is be fogja tölteni. A Bizottságot valószínűleg Barroso vezeti majd tovább, de a második félidőre megválaszthatják Tony Blair volt brit miniszterelnököt vagy Kwasniewskit. Az azonban már most kizárható, hogy minden csúcsposzt a lengyelek ölébe hull, hiszen az elosztásnál figyelembe veszik a pártok közötti egyensúlyt, és a méltányos földrajzi elosztás elvét is.
