MSZP: van ennél lejjebb? 10 százalékon a támogatottság
A népszavazási kampány aktivizáló hatásának lecsengésével párhuzamosan csökkent a magukat biztos szavazóknak vallók aránya. Ha most vasárnap rendeznének választásokat, akkor a megkérdezettek 61 százaléka járulna biztosan az urnákhoz. Ez az érték hat százalékponttal marad el a márciusi adattól, de néggyel magasabb a februári értéknél. Lényeges, hogy a pártválasztók aránya gyakorlatilag nem változott, a megkérdezettek 48 százaléka biztosan tudja, hogy kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások - derül ki a Századvég-Forsense felméréséből.
A két nagy párt támogatottsága közti különbség tovább nőtt, jelenleg a megkérdezettek 32 százaléka szavazna a Fideszre (+2%), és mindössze 10 százalék választaná az MSZP-t (-2%). Az MSZP esetében ez az érték az eddig mért legszűkebb támogatói bázist mutatja, s felveti a kérdést, vajon csökkenhet-e még tovább a kormánypárt társadalmi támogatottsága. A Fidesz esetében a jövő nagy kérdése, hogy huzamosan 30 százalék felett tudja-e tartani támogatói körét, vagy a korábbi példákhoz hasonlóan csak átmeneti kitörésről van szó. A teljes felnőtt lakosságot tekintve jelenleg mind az MDF, mind az SZDSZ támogatottsága 2 százalékos.
A biztos szavazó és pártot is választó személyek köre némileg csökkent március óta, jelenleg a teljes válaszadói kör 38 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Körükben csak kisebb mértékű, statisztikai értelemben nem szignifikáns változást regisztrálhatunk márciushoz képest: a biztos szavazó pártválasztók 69 százaléka voksolna a Fideszre, ha most vasárnap választásokat rendeznének (+1%) és 19 százalék az MSZP-re (-1 százalékpont). A két kisebb parlamenti párt alulról közelíti a parlamenti küszöböt, az MDF éppen hogy elérné azt 5 százalékkal, az SZDSZ némileg elmarad attól (4%).
A kormány tevékenységét negatívan értékelők aránya 72 százalék, ez február óta 12 százalékpontos emelkedést jelent. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem változott az ellenzék munkájáról alkotott általános kép sem: továbbra is minden második megkérdezett negatív véleményt fogalmazott meg. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya alig változott (30%). A csak a kormánnyal elégedetleneké négy ponttal emelkedett (43%), viszont a csak az ellenzéket elmarasztalóké szintén nem változott, jelenleg is 20 százalék. A korábbi trendekkel szemben jelentősen nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával az MSZP szavazói (19%), mint a Fidesz szimpatizánsai (10%).
Változás történt a kormány maradásának megítélésével kapcsolatban is. Márciushoz képest hét százalékponttal emelkedett, s most már a megkérdezettek többsége (55%) támogatná a kormány leváltását, s csupán feleannyian (28%) vannak a kormány maradását támogatók. A Fidesz szavazóin túl a bizonytalan vagy ismeretlen pártválasztásúak között is a kormányváltást pártolók vannak többségben. A politikai klíma változásának egyértelmű jele, hogy két hónap alatt közel 15 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint közvetlen környezetükben a kormányváltást támogatók vannak többségben (58%), s mindössze 19 százalék szerint annak ellenzői (-2%).
A Fidesz támogatottságának erősödése abban az esetben is megmutatkozik, ha öt opció közül választhatták ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel, Gyurcsány illetve Orbán vagy nélkül, s ötödik opcióként egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése). A legnagyobb ellenzéki párt számára kedvező két opció együttes támogatottsága 5 pontos emelkedés után jelenleg 33 százalék a teljes mintán belül. Az MSZP-nek kedvező két kategória valamelyikét együttesen 23 százalék választotta, ami ? a pártpreferenciával ellentétes trendet mutatva ? 4 százalékpontos emelkedésről tanúskodik. Ez azt jelenti, hogy az MSZP-tábor pártpreferenciákban tapasztalható csökkenése nem feltétlenül a támogatottság apadását jelenti, sok esetben inkább csak a preferencia nyílt vállalásától történő tartózkodást. A jelenlegi pártoktól független harmadik erő támogatottsága változatlanul körülbelül egyharmados támogatottsággal rendelkezik.
Tovább nőtt a távolság a két nagy párt vezető politikusának támogatottságában is, mivel a múlt havi hat százalékpont után áprilisban újabb négy százalékponttal emelkedett a teljes mintán belül azok aránya, akik Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül a volt miniszterelnököt tartják alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére (41%). Gyurcsány Ferencet jelenleg csupán a válaszadók 24 százalék (-3%) tartja alkalmasabbnak az ország vezetésére. A kockázat felől vizsgálva a belpolitikai helyzetet szintén tovább romlott a kormány megítélése az elmúlt hónap folyamán. Ennek következtében a jelenlegi kormány hatalmon maradását a megkérdezettek jelentősen nagyobb arányban tartják kockázatosabbnak az ország jövője szempontjából (45%, +6%), mint az ellenzék hatalomra kerülését (26%, -4%).
