Zöld útra vár a filmszakma
A filmszakma végig támogatta a mozgóképtörvény módosítását, a fogadtatása a június 9-i elfogadás óta ezért is kedvező – véli Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) főosztályvezető-helyettese, aki hozzáfűzte: az Európai Bizottság jóváhagyó döntése legkorábban júliusban várható. Az új törvény hatálybalépésére ez után 15 nappal kerülhet sor.
Több általunk megkérdezett producer jónak tartja a változásokat, egyikőjük, Kántor László, a Magyar Producerek Szövetségének alelnöke azt mondja: nem újdonság a pontozásos rendszer, Európa több országában működik hasonló szűrés.
Mint arról korábban beszámoltunk, 2007. december 31-ig volt érvényben a magyar filmtámogatási rendszer, amelyet felülvizsgáltatott az Európai Bizottság, mert szerintük a magyar állam kulturális értékeket nem hordozó alkotásokat is közpénzből dotált. Hosszú szakmai egyeztetések után a parlament szigorított a szabályokon; az új, nemrég elfogadott pontrendszer szerint teszt készül minden filmről, ennek első része a kulturális tartalmakat, a második pedig a gyártási feltételeket értékeli. Összesen 32 pont adható, ennek minimum a felét kell megszereznie egy támogatásra váró filmnek.
Grunwalsky Ferenc operatőr-rendező, a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumi elnöke óvatos, szerinte nincs véglegesen kialakult koncepció az EU-ban. A franciák például nem kérnek a tesztből, náluk minden film kulturális értékűnek számít. Grunwalsky Ferenc úgy véli: a magyar filmiparban fontos szerepet játszanak a tisztán külföldi produkciók is, szükség van a bérmunkákra ahhoz, hogy megmaradjon a képzett magyar szakembergárda. Igaz, egy amerikai szuperprodukció is teljesítheti a minimális 16 pontot, ha többségében magyar stábbal dolgozik, nálunk forgat és hazánkban végzi az utómunkálatokat.
Kántor László producer szerint a szakma örül a változásoknak, noha – mint minden módosításnak – ennek is lehetnek gyenge pontjai, amelyek menet közben derülnek majd ki. Muhi András producer, az Inforg Stúdió vezetője szerint őket nem érinti a változás, eddig is megvalósult alkotásaikban a kulturális tartalom. A magyar filmeket készítő és európai koprodukciókban tevékenykedő producerek szempontjából valós változás tehát nincs, jogilag viszont lényeges, hogy a magyar támogatási rendszer ismét működhessen.
Miskolczi Péter, a főként koprodukciókban részt vevő Eurofilm vezetője szerint visszaesést lehetett tapasztalni a bérmunkáknál az utóbbi hónapokban, ám ez nem annyira a 20 százalékos adókedvezmény lebegtetésével, hanem például az amerikai dollár gyengülésével függött öszsze. A producer úgy véli, kiszámítható az új rendszer, az Eurofilmnél egyetlen olyan produkció sincs, amely fennakadna a kulturális szűrőn.
Krisán László, az etyeki Korda Stúdió vezérigazgatója úgy érzékeli, hogy újra kell építeni a külföldi kapcsolatokat, az adókedvezmények szüneteltetése miatt ugyanis elmaradoztak a produkciók. Ugyanakkor ő is élhetőnek tartja a kulturális tesztet, s úgy véli: fontos hazánknak, hogy magyar szakembereket foglalkoztassanak a külföldi produkciók, s használják az itthoni helyszíneket. Márpedig ez pontokat ér a tesztben.
Január 1-je óta nem lehetett jogszerűen adókedvezményt adni olyan produkciónak, amelynek nyilvántartásba vételi kérelmét nem nyújtották be 2007. december 31-ig. Vannak azonban kivételek: 50 millió forint alatti adókedvezménynél nincs akadálya a támogatásnak. Sokan előrelátók voltak, s december 31-ig a tavalyi szabályok szerint nyilvántartásba vetették a produkciót a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságán. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy tavaly 381 filmet vettek nyilvántartásba, 118 alkotással többet, mint 2006-ban. Taba Miklós, a filmiroda igazgatósági vezetője ehhez lapunknak hozzáfűzte: az új rendszer visszamenőleges hatályú lesz. A filmiroda adatai szerint a múlt évben 477 támogatási igazolást adott ki az iroda 5,6 milliárd forint összegben, ez év június elejéig 167 támogatási igazolást adtak ki, az összeg közel 1,7 milliárd forint.
