Tisztességtelen gyakorlat
Új szabályok erősítik a fogyasztóvédelmet. 2008. szeptember 1-jén lép hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.). Az Fttv. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (Unfair Commercial Practices Directive, UCP) rendelkezéseit implementálja a magyar jogrendszerbe. A hatálybalépéssel egy időben lép hatályba a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (új reklámtörvény), illetve a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (versenytörvény) is.
A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el megtévesztő, illetve megtévesztésre alkalmas tájékoztatásokkal kapcsolatban a reklámtörvény és a versenytörvény alapján. Jelenlegi jogrendszerünkben azonban számos olyan ágazati jogszabály is létezik, amely ágazati hatósághoz telepíti akár a tájékoztatással kapcsolatos pozitív tartalmi előírások, akár a megtévesztő tájékoztatással kapcsolatos tilalmak ellenőrzését.
Az új jogszabály célja, hogy megteremtse a vállalkozások által a fogyasztók részére közzétett tájékoztatások szabályozásának általános kereteit.
A jogszabály hatálya a fentieknek megfelelően általános jelleggel kiterjed a vállalkozások által a fogyasztók részére közzétett bármely kereskedelmi gyakorlatra.
A fogyasztó fogalmának körébe az olyan természetes személyek tartoznak, akik önálló foglalkozásukon és gazdasági tevékenységükön kívül eső célok érdekében járnak el. A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartása veendő alapul, aki ésszerűen, tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.
A kereskedelmi gyakorlat fogalmát a jogalkotó a lehető legszélesebb körben határozta meg, így idetartozik bármely olyan magatartás, tevékenység, mulasztás, reklám, marketingtevékenység vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció, amely az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban áll. A kereskedelmi gyakorlat fogalmának ilyen módon való meghatározása várhatóan nem okoz változást a joggyakorlatban, hiszen a Versenytörvény alapján a GVH eddig is a lehető legtágabban értelmezte a fogyasztók számára közzétett tájékoztatás fogalmát.
Az Fttv. a tisztességtelenség fogalmát egy hármas rendszeren keresztül építi fel:
1. általában tilalmazott a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat közzététele,
2. a jogszabály kiemeli a megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatokat,
3. végül 31, külön mellékletben nevesíti azon kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek esetében a jogsértés mérlegelésére az eljáró hatóságoknak nincs módja.
A jogalkotó hármas hatásköri rendszert határozott meg az Fttv. rendelkezéseinek végrehajtására: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt általános hatáskörrel a fogyasztóvédelmi hatóság (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, NFH) jár el, a GVH és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) részvételével a verseny érdemi érintettségének kritériuma alapján felállított hatásköri rendszer szerint:
1. A versenyt érdemben nem érintő ügyekben az NFH és a PSZÁF jár el, mégpedig az NFH általános hatáskörrel, a PSZÁF pedig az egyébként is általa felügyelt ügyekben (azaz a pénzügyi szervezetek vonatkozásában).
2. A GVH jár el a versenyt érdemben érintő valamennyi ügyben, kivéve, ha a jogsértés csak címkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes spe-ciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg.
A jogszabály a verseny érdemi érintettségének meghatározására kétlépcsős rendszert alkot: meghatározza egyrészt a kereskedelmi gyakorlatok azon körét, amelyek közzétételekor minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll a verseny érdemi érintettsége (ilyen pl. az országos műsorszolgáltatón közzétett tv-reklám), valamint az ezen körbe nem tartozó kereskedelmi gyakorlatok esetén a jogalkalmazó döntését megkönnyítő, a közzétett tájékoztatásra és az azt közzétevő vállalkozásra vonatkozó általános szempontrendszert vázol fel.
Az egyéb piaci szereplők (a fentiek alapján fogyasztónak nem minősülő üzletfelek) számára közzétett tájékoztatás esetén
1. az új reklámtörvény alkalmazandó, amennyiben reklám közzétételére került sor,
2. a versenytörvény alkalmazandó, ha bármely más tájékoztatás közzétételére került sor.
Minden nem fogyasztónak közzétett tájékoztatás esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha jogsértő magatartást valószínűsít.
