"A parlament napirendjét nem a külföldi nagykövetek szabják meg" - Romló szerb-orosz kapcsolatok

 A szerbek várhatóan újra megvizsgálják azt a szerződést, amellyel többségi részesedést szerzett az orosz Gazprom a szerbiai NIS olajvállalatban, emellett a Déli Áramlat néven ismert olajvezetékről szóló megállapodás jóváhagyását is halogatja Belgrád.

A korábban fölöttébb jó viszont fenntartó két állam kapcsolatainak a politikai keretei szenvedtek komoly csorbát, amikor az oroszok elismerték Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Ezzel Moszkva sutba dobta a korábban – Koszovó függetlenségének kikiáltása óta – hangoztatott elvet, az államok területi egységének sérthetetlenségéről. Válaszul Belgrádban most olyan véleményeket hangoztatnak, hogy a NIS olajvállalatért nem a kikötött 400 millió euró, hanem ennek legalább az ötszöröse járt volna. Az év elején – a két ország akkor még megbonthatatlannak látszó barátsága idején – Moszkva azzal fogadtatta el a saját részére nézvést kedvező árat, hogy az országon keresztül vezetendő Déli-Áramlat csővezeték révén Szerbia sokat tud majd keresni.

A Kaszpi-tenger vidékének földgáz-készleteit a Fekete-tenger alatt, majd Bulgárián keresztül Európába továbbító hálózat tervét a szófiai kormány júliusban ratifikálta. A hét végén a belgrádi orosz nagykövet felszólította a szerbiai parlamentet, hogy a jóváhagyandó törvények sorában helyezze az élre a Déli Áramlat építéséről szóló jogszabályt.

A választ Mladan Dinkics gazdasági miniszter tette közzé a kormány nevében, amiben közölte, hogy „Szerbiában a parlament napirendjét nem az ott állomásozó külföldi nagykövetek szabják meg”. Egyébként is – figyelmeztetett a politikus – Oroszország még tartozik a megállapodás alapján egy megvalósíthatósági tanulmánnyal, amelyben részletezni kellene, hogy a csővezeték mely nyomvonal szerint szelné át az országot, és merre menne tovább.