Áttörés előtt áll-e a Jobbik?

Egy decemberi közvélemény-kutatás szerint a Jobbik egy százalék fölé jutott, az összes intézet adatainak egybevetése után azonban csak annyi látszik, hogy támogatottsága stabilan mérhetővé vált, valahol egy százalék körül. Azt viszont egyszerűen nem tudjuk, hogy a szélső- és radikális jobboldal szavazói ugyanúgy rejtőzködnek-e, mint korábban, vagy a Jobbik kimutatható támogatottsága attól nőtt, hogy szimpatizánsai immár nyíltan megvallják, hova húz a szívük – írja a Népszabadságban Lakner Zoltán politológus, a Vision Consulting elemzője.

Az is elképzelhető, hogy a "rejtőzködésnek" is vége, és a Jobbik vonzásköre is kiterjedőben van. Minderről az európai parlamenti választásig csak találgathatunk, mert a ferencvárosi választás nem igazít el. A párt 7-8 százalékot szerzett, ám ez kevesebb voksot jelentett, mint az induláshoz szükséges ajánlószelvények száma.

Annyit szögezhetünk le: nem volna meglepő, ha a Jobbik népszerűsége tartósan, bár nem öles léptekkel növekedne. A párt sokat tett ezért az elmúlt másfél évben. Nem csupán a kormány ellenzékeként jelenik meg, hanem az egész fennálló pártrendszert opponálja, ez a mai Magyarországon kedvező startpozíció a politikai siker felé. A Jobbik nem hágja át az alkotmányos normákat - igaz, a Magyar Gárda léte és "műfaja" bírósági eljárás tárgya -, viszont tudatosan felmond bizonyos politikai normákat, "megállapodásokat", például azt, hogy az előítéletek ellen küzdeni kell, de legalábbis illik ezt mondani.

A Jobbik a purifikátor szerepét veszi fel, Magyarország megtisztítását hirdeti az önmagának tulajdonított erkölcsi magasabbrendűség nevében. Retorikájának része a társadalmi és politikai kérdések leegyszerűsítése, egyszerűnek tűnő tennivalók megfogalmazása. A "cigánybűnözés" szlogennel kifejezetten ellenséges érzelmeket kelt fel és erősít meg.

Tudatosan épít a nemzeti gondolkodás két ellentétes, de összefüggő hagyományára, a kisebbrendűségi érzésre és a nemzeti fölény hitvallására. A szintén nem a pályafutása csúcsán álló MSZP és SZDSZ számára a Jobbik erősödése kudarc: 2002-ben kormányra jutva az volt a céljuk, hogy felszámolják a Jobbik-féle politizálás táptalajaként szolgáló társadalmi és politikai problémákat. Emellett azonban e két párt számára a Jobbik esély is, hiszen rá és a mögötte álló jelenségekre hivatkozva tovább küzdhetnek a szélsőségesek ellen; és ez maradék politikai tőkéjük fontos része.

A Jobbik felfutása a két egykori koalíciós párt viszonyában is új fejleményekhez vezethet. A szélsőjobboldal elleni küzdelem együttműködésre késztetheti őket, illetve saját támogatóik nyomást gyakorolhatnak rájuk ennek érdekében, de akár versenyezhetnek is a szélsőségesek elleni fellépés hitelességében.

Ma nem lehet megmondani, hogy miként alakul a Jobbik helyzete a következő hónapokban. Ám nagyon valószínű, hogy a gazdasági válság és a reformdiskurzus mellett e párt politikája és a hozzá való viszony formálja majd a legnagyobb mértékben a közéletet, s a Jobbik szereplése meghatározó lehet a magyar demokrácia minőségének alakulása szempontjából is.