Közélet

Izraeli EU-programok felfüggesztését követelik emberi jogi szervezetek

Emberi jogi csoportok azt követelik, hogy az EU intézményei függesszék fel a kapcsolatok szorosabbra fűzését célzó programokat Izraellel, amíg nem jön létre átfogó tűzszünet, és amíg nem nyílik meg az út a segélyszállítmányok akadálytalan célbajuttatására.

Az EUbusiness által idézett felhívásuk szerint elképzelhetetlen, hogy olyan kormány élvezhesse az európai partnerségi kapcsolat további előnyeit, amely megsérti a nemzetközi emberiességi szabályokat, és az erőszak folytatása végett elutasítja a tárgyalásokat.

A nyilatkozatot az EUbusiness a Christian Aid nevű szervezet írországi és nagy-britanniai részlegének vezetőjétől idézi, de a közleményt támogatta a nemzetközi segélyakciókat szervező Oxfam International és az FIDH emberi jogi szövetség (Fédération internationale des droits de l''homme), további csoportok kíséretében. A szóban forgó szervezetek képviselői utaltak arra, hogy a gázai övezetben több mint egy millió ember van kitéve súlyos nélkülözésnek, nincs elég élelmiszer, a szennyvíz elárasztja az utcákat, mert áramhiány miatt nem működnek a szivattyúk, a kórházak nem győzik a sebesültek özönét.

Az FIDH vezetője szerint ilyen körülmények között az EU nem folytathatja a kapcsolatainak továbbfejlesztését Izraellel. A Christian Aid vezetője emlékeztetett, hogy az EU delegációja néhány napja üres kézzel volt kénytelen távozni Izraelből, miután kísérletet tett az erőszakcselekmények beszűntetésére. Utóbb Izrael inkább Egyiptom és Franciaország indítványát minősítette számára elfogadható kiindulási pontnak.

Mint az EUobserver  emlékeztet, az és Izrael által létrehozott társulási tanács tavaly júniusban határozta el, hogy magasabb szintre emelik a kapcsolatokat, röviddel utána a felek három kérdéskörben indítottak tárgyalásokat, amelyeken tartalommal kellett volna megtölteni a külügyminiszteri szinten kötött elvi egyezményt. Az első munkacsoport a fokozott diplomáciai együttműködésről tárgyalt, a második az európai projektek és intézmények munkájában való izraeli részvételről, a harmadik pedig azt vizsgálta meg, miként lehetne az izraeli gazdaságot az egységes európai piacba integrálni.

Az Európai Unióhoz delegált izraeli nagykövet, Ran Curiel kijelentette, hogy várakozásai szerint nem lesz változás a kapcsolatok szorosabbra fűzésének folyamatában a mostani súlyos konfliktus miatt, mert a felek nézetei valójában közelednek egymáshoz. Az EUobserver szerint azonban uniós részről ennél hűvösebb válaszok érkeznek.

A soros cseh-elnökség nevében Jan Sliva szóvivő kijelentette, hogy a kialakult helyzet nyilván nem segíti a szálak szorosabbra fűzését. Az uniós ügyekkel foglalkozó hírszolgálati iroda idézett egy uniós tisztviselőt is, aki szerint tavaly „előzetes lépés” történt a kapcsolatok továbbfejlesztéséről, további mozgás pedig attól függ, hogy mi lesz a helyszínen. Az EUbusiness emlékeztet egy néhány héttel ezelőtt tartott külügyminiszteri tanácskozás konklúziójára, amely szerint a szorosabb viszonynak a demokrácián, az emberi jogok tiszteletben tartásán, a törvény uralmán, az alapvető emberi jogokon, a jó kormányzati gyakorlaton, és a nemzetközi emberiességi szabályokon kell alapulnia.

 

Izrael Gáza Oxfam fidh EU christian aid
Kapcsolódó cikkek