Minden harmadik magyar szerencsésnek érzi magát

Minden harmadik válaszadó pedig nem sorolja magát sem a szerencsések, sem a kevésbé szerencsések táborába (33%). Minél fiatalabb és minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál szerencsésebbnek érzi magát.

Az ezer fős reprezentatív mintán végzett kutatás eredménye szerint a lakosság három, nagyjából azonos méretű csoportra osztható aszerint, hogy szerencsésnek érzi-e magát. Minden harmadik magyar szerencsés embernek érzi magát. A szerencsések valamivel kevesebben vannak azoknál, akik nem tartják magukat szerencsésnek, minden harmadik válaszadó pedig nem sorolja magát sem a szerencsések, sem a kevésbé szerencsések táborába.

Az iskolai végzettség erősen meghatározza, mennyire tarjuk magunkat szerencsének. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább szerencsésnek érzi magát.

Az iskolai végzettséghez hasonlóan a kor is befolyásolja, hogy mennyire érezzük magunkat szerencsésnek. Minél fiatalabb valaki annál szerencsésebbnek érzi magát. Meglepő eredmény, hogy a megyeszékhelyen élők kiemelkedően szerencsésebbnek érzik magukat a többi településtípuson élőkhöz képest.

A magyarok egyharmada soha nem próbált ki, még semmilyen szerencsejátékot. A szerencsejáték iránt közömbösek felülreprezentáltak a nők (38%), a maximum 8 általánossal rendelkezők (44%), az idősek (42%) és a községben élők (41%) körében. A szerencsejátékok iránt fogékonyakat a férfiak (72%), a diplomások (79%), a fiatal középkorúak (73%) és a budapestiek (78%) között találunk az átlagosnál nagyobb arányban. A diplomások azonban megrekednek a kipróbálók, az alkalmanként játszók szintjén, hiszen egyetlen játékformában sem felülreprezentáltak a rendszeres játékosok között. A szerencsejátékot valaha kipróbálók között a lottó a legnépszerűbb, amelyet a válaszadók 91 százaléka játszott már. Szintén népszerű a kaparós sorsjegy, illetve az egyéb sorsolásos játékok.

Akik játszottak valaha szerencsejátékot, azoknak közel kétharmada nyert is a játékon. A nyertesek háromnegyedének 10 ezer forintnál kisebb összeggel kellett beérnie. Igazán szerencsének csak a játékosok 4%-a mondhatja magát, ők azok akik életük során 100 ezer forintot meghaladó összeghez jutottak valamilyen szerencsejátékon. A 10 ezer és 100 ezer forint közötti nyereményeken a játékosok egyötöde osztozott. Az eddig bezsebelt alacsony nyeremények ellenére a válaszadók közül minden ötödik úgy gondolja, hogy még is a szerencsejáték az egyetlen lehetőség a gyors meggazdagodásra.

A szerencsejátékosok háromnegyede 1.000 forintnál kevesebbet költ havonta a szerencse megkísértésére. Minden ötödik játékos 1.000 és 5.000 forint közötti összeget költ játékra, míg 5.000 forintnál többet csak a játékosok 4 százaléka áldoz szenvedélyére. Szerencsejátékra havonta 5.000 forintnál többet költők felülreprezentáltak a diplomások (6%), míg alulreprezentáltak a megyeszékhelyen élők, az idősek és a nők (2%) között.