Az Aon politikai kockázati és kereskedelmi hitelbiztosítási szakemberei egy internetes sajtótájékoztatón vitatták meg, hogy a pénzügyi válság okozta gazdasági instabilitás milyen kihatással van a politikai stabilitásra.
Miles Johnstone, az Aon Politikai Kockázati Csoportjának igazgatójának magyarázata szerint: „Az idei térkép azt tükrözi, hogy a pénzügyi válság hatása hogyan vált át gazdasági problémából politikai problémává. Amikor egy gazdaság hanyatlásban van a kormánynak kevesebb eszköz áll rendelkezésére, hogy az éppen felmerülő problémákat orvosolja, ami potenciálisan politikai instabilitáshoz vezethet. Ezt különösen több kelet-európai ország, valamint Izland és Görögország esetében észleljük, ahol az átváltási kockázat és az ország-kockázat (kormányzati nemfizetés) növekvő tendenciát mutatnak, akárcsak az egyre terjedő tiltakozások és utcai zavargások.”
Az elmúlt év során több magas kockázatú ország tovább hanyatlott addig a pontig, amíg az Aon véleménye szerint a hét ország – Afganisztán, Kongói Demokratikus Köztársaság, Irán, Irak, Észak-Korea, Szomália és Zimbabwe – és a többi magas kockázatú ország között különbség szükségessé tette a kiemelten nagy kockázat, mint új kategória létrehozását.
A világviszonylatban jelentkező általános kockázati szint növekedés hatására, az elmúlt év jellemzője az alacsony kockázati kategóriából közepesen alacsony kategóriába történő jelentős változás. Hat Kelet-Európai ország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia, valamint Görögország és Izland kockázati kategóriáját leminősítették. Magyarország és szomszédai közepesen alacsony kockázati kategóriába tartoznak, kivéve a Balkánt, amely közepesen magas minősítést kapott.
A 2009. évi Politikai Kockázati Térképről
Az Aon 209 ország és terület politikai kockázatát rangsorolta, felmérve a deviza átválthatatlanság és transzfer; a sztrájk, zendülés és polgári zavargás; háború; terrorizmus; ország-kockázat (kormányzati nemfizetés);politikai összeférhetetlenség; beszállítói hálózat üzemszünete; jogi és hatósági szabályozási kockázatokat. Minden országra a következő kockázati besorolásokat alkalmazták alacsony, közepesen alacsony, közepes, közepesen magas, magas vagy kiemelten magas.
politikai összeférhetetlenség; beszállítói hálózat üzemszünete; jogi és hatósági szabályozási kockázatokat. Minden országra a következő kockázati besorolásokat alkalmazták alacsony, közepesen alacsony, közepes, közepesen magas, magas vagy kiemelten magas. -->
