Ljubljana ugyanakkor kész gesztust is tenni Zágráb irányába: a parlament várhatóan a szükséges kétharmados többséggel jóváhagyja a horvátok NATO-csatlakozását, természetesen azzal a feltétellel, hogy ennek nincs prejudikáló hatása a határok végleges megállapítására nézve. A polémia egyrészt a szárazföli határ egy kis szakaszáról folyik, a szlovének emellett vitatják a Piran-öbölben lévő tengeri határ kijelölését. A szárazföldi határ jelenleg az öböl legmélyebb pontján éri el a partot, de vízfelszín észak belé kissé benyúlik a szlovén szárazföldbe, ezért Ljubljana az egész öböl négyötödére tart igényt, szemben a horvátokkal, akiknek viszont a fele kellene.
A kétoldalú tárgyalások – mint Samuel Zbogar szlovén külügyminiszter emlékeztetett – zsákutcába jutottak, ezért valamilyen közvetítő beiktatására lenne szükség. Zágrábban úgy látják, hogy a szlovének tartanak valamilyen nemzetközi jogi fórum igénybe vételét, mert ott esetleg vereséget szenvednének. Ilyen eljárásra egyébként azért sem lehetne sort keríteni, mert a felek arról sem tudnának megállapodni, hogy ott miről kellene tárgyalni.
Kompromisszumos megoldásként a bővítési ügyekben illetékes európai biztos, Olli Rehn azt javasolta, hogy a két kormány fogadjon el egy közvetítő testületet. Ennek az élén a Nobel-békedíjas Matti Ahtisaari állna, aki már ennél súlyosabb konfliktusok elsimításában is eredményesen közreműködött. Az indítványt Zágráb korábban, a szlovén kormány pedig utóbb üdvözölte. A Financial Times Deutschland úgy tudja, hogy Brüsszelben indulatosan tekintenek Szlovéniára, mert a csatlakozási tárgyalásokat az év végéig le kellene zárni, hogy Horvátország 2011 elején taggá válhasson.
