Kádár András szerint abszurd, hogy egy rendőrkapitány minden további nélkül összekapcsolja a cigányságot a bűnözéssel, amikor azt állítja, hogy a közterületi rablásokat kizárólag cigányok követik el. Szerinte egy ilyen meggyőződés tévútra viszi a bűnüldözőket. Kádár szerint Magyarországon a közelmúlt legsúlyosabb téves bírói ítéletei mindig romákat sújtottak.
Ráadásul nő a cigányok elleni elkövetett atrocitások száma: míg 2007-ben csak kevés, ilyen esetről számolt be éves jelentésében a Helsinki Bizottság, addig 2008-ban súlyos, brutális, gyakran az élet kioltására irányuló sorozatos támadások érték őket. „És ez nem független a Jobbik nyílt cigányozásától” – teszi hozzá Kádár András.
Kiemelte: a miskolci történetben nem a kapitány kijelentései voltak a legabszurdabbak, hanem az egész történetre adott politikai válaszok. Miskolc polgármestere, aki kiállt a kapitány mellett, egy olyan várost igazgat, amelyről bíróság mondta ki, hogy jogellenesen elkülöníti a roma gyerekeket, Draskovics és Gyurcsány pedig, akik korábban a kapitány elmozdítása mellett érveltek, két nap múlva szó nélkül tudomásul vették a kapitány visszahelyezését. Ráadásul az ügyben párját ritkító népfrontos egység alakult ki a Jobbiktól kezdve a Fideszen át az MSZP-ig, ami újfent nem azt az üzenetet hordozza, hogy a közhatalom képviselőjétől az ilyen beszéd elfogadhatatlan.
Kádár beszámolt arról, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság és a Rendőrtiszti főiskola részvételével folytatott kutatásban arra jutottak: a rendőrség háromszor annyi romát állít meg, mint nem romát – azonban ugyanolyan gyakran feleslegesen. Szerinte a magyarországi igazoltatások száma túlzottan magas, az igazoltatásoknak egyötödét követi valamilyen további rendőri intézkedés, elfogási arány pedig mindössze 1 százalék.
„Szemben a populáción belüli 6-8 százalékos aránnyal, 22 százalék volt a romák aránya az igazoltatottak között, ám a jogsértésekben való részvételük nem volt magasabb a nem romákénál” – idézi Kádár a kutatás eredményét. Szerinte a sok igazoltatás szocialista maradvány, ami korábban arra volt jó, hogy az állam nagyjából tudja, ki mit csinál, merre mozog. „A kutatásunk viszont azt mutatja, hogy ez nagyon nem hatékony” – teszi hozzá.
