Miben nem bíznak az ország polgármesterei?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az eredményeket hétfőn hozták nyilvánosságra. Noha az adatfelvétel még novemberben történt, az egyik legalacsonyabb bizalmi mutatót így is az országos gazdasági környezet produkálta. Hasonlóan kicsi a bizalom a településvezetők részéről a sajtó, a törvényhozás, valamint az Európai Unió irányába.
Az ország hét régóját a vizsgálat szempontjából három csoportba sorolták. A déli régiók polgármesterei valamelyest bizalmatlanabbak a környezetükkel szemben, mint az ország más térségeinek helyi vezetői. Főleg a törvényhozásba és az Európai Unióba vetett bizalmuk nevezhető negatívnak. Az esetükben Közép-Magyarországot is magában foglaló nyugati, gazdagabb országrész bizalmi szintje is alig magasabb a keleti régiókénál.
A városi polgármesterek környezetükbe vetett átlagos bizalma erősebb, mint a falvaké, de az átlag mögött komoly strukturális különbségek húzódnak meg. A gazdasági környezet megítélésében nem volt jelentős különbség a két településtípus között. A legnagyobb eltérést az Európai Unió érzékelt hatása mutatja. A városi polgármesterek véleménye az unióról már pozitív, miközben a falvaké semleges. A törvényhozás megítélése a falvakban rendkívül rossz, bizalmuk nagyon alacsony, alig éri el a semleges szintet.
Szemere Index
(bizalmi mutató, 1: kiemelkedően rossz, 10: kiemelkedően jó)
Összesített érték (városok és községek):
országos gazdasági környezet: 3,82
törvényhozás: 4,95
kormányzati szervek: 6,07
Állami Számvevőszék: 8,67
Bíróságok: 6
Európai Unió: 5,45
média: 5,13
