Miben nem bíznak az ország polgármesterei?

Az eredményeket hétfőn hozták nyilvánosságra. Noha az adatfelvétel még novemberben történt, az egyik legalacsonyabb bizalmi mutatót így is az országos gazdasági környezet produkálta. Hasonlóan kicsi a bizalom a településvezetők részéről a sajtó, a törvényhozás, valamint az Európai Unió irányába.

Az ország hét régóját a vizsgálat szempontjából három csoportba sorolták. A déli régiók polgármesterei valamelyest bizalmatlanabbak a környezetükkel szemben, mint az ország más térségeinek helyi vezetői. Főleg a törvényhozásba és az Európai Unióba vetett bizalmuk nevezhető negatívnak. Az esetükben Közép-Magyarországot is magában foglaló nyugati, gazdagabb országrész bizalmi szintje is alig magasabb a keleti régiókénál.

A városi polgármesterek környezetükbe vetett átlagos bizalma erősebb, mint a falvaké, de az átlag mögött komoly strukturális különbségek húzódnak meg. A gazdasági környezet megítélésében nem volt jelentős különbség a két településtípus között. A legnagyobb eltérést az Európai Unió érzékelt hatása mutatja. A városi polgármesterek véleménye az unióról már pozitív, miközben a falvaké semleges. A törvényhozás megítélése a falvakban rendkívül rossz, bizalmuk nagyon alacsony, alig éri el a semleges szintet.

Szemere Index
(bizalmi mutató, 1: kiemelkedően rossz, 10: kiemelkedően jó)

Összesített érték (városok és községek):

országos gazdasági környezet: 3,82
törvényhozás: 4,95
kormányzati szervek: 6,07
Állami Számvevőszék: 8,67
Bíróságok: 6
Európai Unió: 5,45
média: 5,13