A rövid távú haszonszerzés reményében a két nagy párt versenyt fut a mélyszegénységből, szegregációból fakadó feszültségek fokozásában, amelyek káros hatásait most is megéli a teljes magyar társadalom - fogalmaztak.
Az integrált oktatás nem csak az abban résztvevő gyerekek teljesítményére, eredményeire van pozitív hatással, de egyúttal csökkenti a társadalmi feszültségeket azáltal, hogy a diákokban kialakítja és megerősíti az egymás iránti elfogadást és megértést.
A kisebbségi kormány ezért jobban tenné, ha ezt az oktatási elvet és gyakorlatot nem támadná, hanem inkább megerősítené – az elmúlt években ugyanis 70 milliárd forintról 6 milliárdra csökkent az erre fordított összeg.
Az SZDSZ bízik abban, hogy a bal – és jobboldaliak egyaránt jobb belátásra térnek ebben a kérdésben – ez az egész magyar társadalom, a kisebbség és a többség közös érdeke.
Pénteken a Roma Polgárjogi Alapítvány tett közzé egy felhívást "Nyilatkozat az erőszak ellen, a jogállamiságért!" címmel. Ebben felhívják a figyelmet, hogy nincs "cigánybűnözés".
"Vannak viszont különböző nemzetiségű magyar bűnözők, bűnözői csoportok. A veszprémi gyilkosság mindannyiunkban felháborodást, olykor szégyenérzetet is kivált, de a cigány közösség nem visel, nem viselhet kollektív felelősséget a cigány származású vagy cigánynak elkönyvelt személyek tettéért. Az elkövetőknek, mint minden demokratikus jogállamban, egyénileg kell a felelősséget és a jogi következményeket vállalniuk."
A Nyilatkozat azt is leszögezi, hogy az államnak "és a társadalomnak keményen fel kell lépnie a bűnözőkkel szemben. Azonban azokat az intézkedéseket is meg kell tenni, melyek megakadályozzák a bűnözői csoportok újratermelődését a cigány és nem-cigány népesség körében. Semmilyen indok alapján nem azonosulunk azokkal, akik mások életét, testi épségét, a létfenntartását veszélyeztetik, lehetetlenné teszik. A súlyos és megdöbbentő gyilkosságok az embereket haragra, és elkeseredett gyűlöletre indították. Düh és gyűlölet azonban nem vezet semmi jóra. Nyugalmat, és megfontoltságot kérünk minden állampolgártól, mert senki sem bűnöző eleve sem nemzetisége, sem etnikai hovatartozása, sem neme, sem vallása alapján."
A Nyilatkozat szerint az elmúlt húsz év gazdasági változásai, kirekesztő politikája miatt egy olyan társadalom alatti réteg alakult ki Magyarországon, amely gyakran helyezkedik szembe a társadalom által elfogadott normákkal.
"Kutatások szerint hazánkban ma közel 800 ezer ember él a társadalom alatti világban, ennek mintegy harmada cigány. Ezeknek csak kis töredéke él bűnöző életet, leginkább a városi nyomortelepeken és a gettósodó kistelepüléseken, mivel a gettólét összezártsága mindenütt a világon felerősíti a deviáns viselkedési formákat, az erőszakot, a bűnözést."
"Meg kell vizsgálnunk a cigány személyek társadalmi megbélyegzése milyen szerepet játszik a bűncselekmények elkövetésében, hiszen fontos e tettek egyéni-szociológiai, szociálpszichológiai hátterének megértése - folytatódik a dokumentum, amelyet márt több mint százan írtak alá. Ám ugyanígy a cigányok ellen elkövetett bűncselekmények tetteseit is meg kell találni, s azokat a társadalmi folyamatokat feltárni, amelyek a cigányság ellen fellépő csoportok egyre nagyobb térnyeréséhez vezettek. A rendőri és egyéb hatóságok sokszor rasszista felhangú fellépése sem segíti a társadalmi béke kialakulását. Pontos és hiteles tájékoztatást várunk az elmúlt években cigány családok, ill. személyek ellen elkövetett, több esetben halálos támadások nyomozati eredményeiről.
"Hiszünk abban, hogy mindez megelőzhető, meggátolható, sőt: a cigányok és nem cigányok közös országa talpra állítható. Ha egyénenként és közösségenként, civilként és politikusként szembenézünk a társadalom tragikus állapotával, lefolytatjuk az elmaradt, elhallgatott vitákat a nemzeti azonosság kérdéseiről, és meghatározzuk a közös feladatokat, amelyhez széles társadalmi összefogást teremtünk. A haza érdekében" - zárul a Nyilatkozat.
