A jubileumhoz méltó volt az idei
Ha beütjük egy magyar nyelvű internetes keresőbe a kifejezést, „esettanulmányi verseny”, töredék másodperc alatt több mint tizenhétezer találatot kapunk. S az első, amit kidob a gép, a Magyar Vezetési és Szervezeti Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány égisze alatt futó, az EVK szakkollégiuma által rendezett Országos Esettanulmány Verseny. Mindez persze nem véletlen. A valós életet szimuláló, az elméletben megtanultak gyakorlatba ültetését célzó versenyek ugyanis nagyon tanulságosak, s egyfajta felkészülést kínálnak az egyetemi, főiskolai diplomát szerző diákok számára majdani munkájukhoz. S miért az EVK megmérettetése a ma már egyre több hasonló verseny közül? Ennek is egyszerű az oka: ez az az esettanulmány verseny, amelyet az idén már tizedik alkalommal hirdettek meg. Azaz ez az a verseny, amely bebizonyította életképességét.
Talán a szervezők sem remélték 2000-ben, hogy eljutnak majd a tízéves jubileumhoz, s az idén megrendezhetik a X. Országos Esettanulmány Versenyt. Ráadásul úgy, hogy a verseny évről évre egyre nagyobb presztízst szerez mind az egyetemi-főiskolai hallgatók, mind pedig a szponzorként és egyben ítészként szerepet vállaló üzleti szféra körében. Sőt, a verseny híre időközben eljutott a határokon túlra is: öt éve ugyanis már romániai és szlovákiai hallgatói csapatok is vállalják ezt a speciális megmérettetést. Mindez persze nem véletlen, miként az sem, hogy évről évre a magyar gazdaságban meghatározó, jelentős vállalatok vállalják a támogatói (s így zsűri-) szerepet. Ugyanis – s erről az előző versenyek zsűritagjai is beszéltek lapunknak (VG, 2008. március 14., 7–9. oldal) – felmérhetik a hallgatók felkészültségét, rátermettségét, s egyben meríthetnek is a munkaerőpiacra belépők közül. Nem véletlen, hogy a versenyen részt vevők közül sokan nemcsak egy tapasztalatot szereznek, de munkahelyet is találnak maguknak.
S hogy mi is konkrétan ez a megmérettetés? Egy szóval: szimuláció. Némileg bővebben pedig az, hogy a résztvevőknek egy a gyakorlatból, a normál céges üzletmenetből vett üzleti problémát kell megoldaniuk, azzal a céllal, hogy az eseten keresztül találkozhassanak a valóság komplexitását és strukturálatlanságát reprezentáló ügyekkel, problémákkal, s alternatívák kifejlesztésére, alternatívák közötti választásra ösztönözze őket. Az esettanulmányok feldolgozása során a hallgatók javaslatokat tesznek, érvelnek, problémákat oldanak meg, csakúgy, mint az üzleti életben. Az is a valóságot képezi le, hogy az eset feldolgozása négyfős csapatokban történik – hiszen az üzleti életben is ritka az egyszemélyes döntés, általában a cég felső menedzsmentjének teamje dönt a legfontosabb, stratégiai kérdésekben. S miként az üzleti életben, a csapatoknak a versenyen is törekedniük kell arra, hogy közösen dolgozzák ki javaslatukat, és egységes döntésre jussanak.
A megoldásra kerülő esettanulmány mindig új, azt kifejezetten a versenyre állítják össze. Jellemzője, hogy magyarországi, illetve magyar vonatkozású problémára építve állítja össze azt a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézete. Nem véletlen tehát, hogy az idei esettanulmányban a tengerentúlról begyűrűző válság is szerepet kapott. A jubileumi megmérettetés során ugyanis a versenyzőknek arra kellett megoldást találniuk, hogy egy felső vezetőkkel foglalkozó P&P fejvadász cég hogyan képes folytatni növekedését a pénzügyi és gazdasági nehézségek ellenére is. Jellemzője még a titkosság, nevezetesen, hogy az esettanulmány tárgyáról – a készítőkön és jóváhagyókon kívül – a verseny napjáig senki sem szerez tudomást, egyébként még maguk a szervezők sem.
Az esettanulmány feldolgozása során a versenyző csapatok prezentációt készítenek. A prezentáció nem az esettanulmány ismertetését, hanem az esettanulmányban felvetődő problémára adott megoldás kidolgozását jelenti. A csapatok önálló javaslatokat dolgoznak ki, amelyeket elemzésekre, előfeltevésekre és következtetésekre alapoznak. A prezentációt a zsűri által feltett kérdések és az azokra adandó válaszok követik, amelyek a megoldás kivitelezhetőségét, megfelelőségét ellenőrzik. A prezentációnak egyébként vannak előre rögzített formai követelményei is.
A verseny maga többfordulós, a részvétel meghívás alapján történik. A szervezők a meghívást a legszínvonalasabb és legsokoldalúbb üzleti képzést nyújtó egyetemeknek küldik el. Az első forduló a meghívott egyetemeken belül zajlik, ott a versenyre összeálló csapatok küzdenek meg egymással, s a győztesek kapnak lehetőséget arra, hogy részt vegyenek a budapesti döntőn.
A döntő maga háromnapos. Az első és a második napon 16 óra alatt kell elkészíteni a négyfős csapatoknak a prezentációt. Az utolsó napon a megoldást a szakmai zsűri előtt kell prezentálniuk, két fordulóban. Délelőtt az elődöntők zajlanak, három csoportra bontva. Minden csoportból egy továbbjutó csapat vesz részt a délutáni döntőn. Komoly szabályzat rendelkezik a többi között arról, hogy a felkészülési időn kívül az esettanulmány megvitatása, illetve külső segítség igénybevétele tilos. A csapatok könyveket és számológépeket használhatnak a felkészülés során, ám minden egyéb, a felkészülést segítő eszköz használata nem megengedett. A körülményeket természetesen biztosítják: minden csapat rendelkezésére bocsátanak két számítógépet (csak ezeket szabad használni). A húszperces prezentációkat a Microsoft PowerPoint programján kell elkészíteni, majd ugyancsak húsz perc az az idő, amely rendelkezésre áll a zsűri által feltett kérdésekre és a csapatok válaszára.
A verseny minden szereplőnek hasznos
I. Általában- hozzájárul az esettanulmány módszertana hazai elterjedéséhez
- elősegíti az egyetemek bekapcsolódását a nemzetközi esettanulmányi versenyek vérkeringésébe
- lehetőséget ad a hallgatók és az üzleti szféra kapcsolatainak szorosabbra fűzésére
II. A diákok számára
- megtanulnak gyakorlati problémákra összpontosítani
- megtapasztalják, hogyan működnek a tanultak az életben
- aktivitást tanulnak
- fejlődik analitikus és problémamegoldó képességük
- megtanulnak csapatban dolgozni
- fejlődik prezentációs képességük
- kapcsolatépítés más hallgatókkal és az üzleti élet képviselőivel
III. Az üzleti szféra számára
- a legfelkészültebb szakirányú hallgatók megismerése
- kapcsolatfelvétel lehetősége a kiszemelt diákokkal
- HR-adatbázisuk bővítése
- hozzájárul az esettanulmány módszertana hazai elterjedéséhez
- elősegíti az egyetemek bekapcsolódását a nemzetközi esettanulmányi versenyek vérkeringésébe
- lehetőséget ad a hallgatók és az üzleti szféra kapcsolatainak szorosabbra fűzésére
II. A diákok számára
- megtanulnak gyakorlati problémákra összpontosítani
- megtapasztalják, hogyan működnek a tanultak az életben
- aktivitást tanulnak
- fejlődik analitikus és problémamegoldó képességük
- megtanulnak csapatban dolgozni
- fejlődik prezentációs képességük
- kapcsolatépítés más hallgatókkal és az üzleti élet képviselőivel
III. Az üzleti szféra számára
- a legfelkészültebb szakirányú hallgatók megismerése
- kapcsolatfelvétel lehetősége a kiszemelt diákokkal
- HR-adatbázisuk bővítése A részt vevő egyetemek a X. Országos Esettanulmány Versenyen - Babes Bolyai Egyetem (Kolozsvár)
- Budapesti Gazdasági Főiskola
- Budapesti Corvinus Egyetem (Közgazdaságtudományi és Gazdálkodástudományi Kar)
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Debreceni Egyetem
- Miskolci Egyetem
- Nyugat-magyarországi Egyetem
- Pécsi Tudományegyetem
- Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Csíkszereda)
- Selye János Egyetem (Révkomárom)
- Széchenyi István Egyetem
- Szegedi Tudományegyetem
- Szent István Egyetem
- Veszprémi Egyetem Az esettanulmányokról, általában Az esettanulmányok az elmélet helyett gyakorlati problémákra összpontosítanak, a passzivitás helyett aktivitásra késztetnek, elősegítik a kommunikációs, analitikus és problémamegoldó képességek fejlesztését. Az esettanulmányok ideális esetben felkeltik az érdeklődést, és további munkára ösztönöznek. Nem törekednek arra, hogy kész megoldásokat kínáljanak, minden megfelelően alátámasztott megoldás elfogadható.
A magyar felsőoktatásban az esettanulmányok felhasználása az oktatásban rövid múltra tekint vissza.
A kilencvenes évek elejéig jórészt a kontinentális típusú oktatási és számonkérési megközelítés volt a jellemző nálunk.
Nem véletlen, hogy Magyarországon az egyetemistákat-főiskolásokat „hallgatóknak” hívják, hiszen előadások, jegyzetek és könyvek segítségével sajátítják el a kijelölt tananyagot. Erről jellemzően írásbeli, esetleg szóbeli vizsgán kell számot adniuk. S persze a vizsgát követően gyorsan el is felejtik a tanultakat.-->
