Kaiser Ede: egyedül fosztottam ki az ausztriai pénzváltót
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA vádirat szerint 2002. május 12-én az A4-es autópálya nickelsdorfi pihenőhelyénél lévő pénzváltóból, felfeszítve az annak helyet adó konténer ablakát, több mint 35 millió forintnak megfelelő valutát lopott Kaiser Ede, miközben az alkalmazott kávéért ment a közelben lévő benzinkúthoz - idézi a bama.hu a távirati irodát.
Társa, Sz. Csaba, az ügy másodrendű vádlottja mobiltelefonon keresztül tájékoztatta az alkalmazott mozgásáról Kaisert - közölte az ügyész. Kaiser Ede a tárgyaláson azt mondta, "rejtett szándéka volt", hogy kifosztja a pénzváltót, és a cselekménybe nem vont be senkit, Sz. Csabára is csak az utazás finanszírozása miatt volt szüksége. Közölte, hogy - a vádirattal ellentétben - Sz. Csaba és közte nem volt semmiféle összekötetés a cselekmény ideje alatt.
A másodrendű vádlott ártatlannak vallotta magát. Azt mondta, nem tudott arról, hogy Kaiser mit tervezett, mit csinált a pihenőhelyen, és a lopásról csak később, a rendőröktől szerzett tudomást. Csupán szívességből volt ott, mert Kaiser arra kérte, hogy bérelt mikrobuszával parkoljon le a pihenőhelyen - tette hozzá. A bíróság a tárgyaláson meghallgatott több tanút, köztük az ausztriai benzinkút presszójában akkor pultosként dolgozó magyar alkalmazottat is. Az eljáró bíró közölte, hogy a bíróság írásszakértőt rendel ki a mikrobusz bérbeadására vonatkozó szerződés megvizsgálására.
A tárgyalást elnapolták, a per június 24-én folytatódik. Kaiser Ede életfogytig tartó szabadságvesztését tölti a móri bankrablás miatt - annak ellenére, hogy Weiszdorn Róbertet is elítélték első fokon ugyanezért a bűncselekményért. Kaiser Ede korábban, amikor arról kérdezték, miből volt pénze a móri bankrablás után, már hivatkozott arra, hogy az ausztriai pénzváltó kifosztásából van annyi pénze.
A 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás után néhány héttel - bár először két másik férfira gyanakodott - a rendőrség Kaiser Edét és Hajdú Lászlót nevezte meg lehetséges elkövetőként. Kaisert 2004 decemberében első fokon a Fővárosi Bíróság, majd 2005 októberében jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla bűnösnek találta és tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Hajdú László esetében a táblabíróság új eljárást rendelt el, amelyben első fokon 2008 októberében felmentették a móri vádpont alól.
