A felfedezés helyéül szolgáló Botaiban található leletek időszámításunk előtt 3500-ból származnak. Alan Outram, az Exeteri Egyetem kutatója és Robin Bendrey, a franciaországi Természettudományi Múzeum munkatársa közösen tárták fel a területet, amelyen korábban nomád életmódot folytató vadászok vágtak át. Rejtélyes okból azonban ebben az időszakban letelepedtek és mintegy száz földbevájt házból álló település máig megőrizte lovaik maradványait – írja a New Scientist.
A kutatók meglepetésére Botainál jóval több lótól származó csontot találtak, mint emberi maradványt, a lovaik fogain található jellegzetes kopások pedig igazolták: időszámításunk előtt 3500 évvel a település lakói zabla és kantár segítségével lovagoltak.
Ez azt jelenti, hogy a korábbi elképzeléseknél egy évezreddel korábban kezdődött meg a lovak háziasítása.
A kutatók nem biztosak abban, hogy a helyi lakosok ülték-e meg a lovakat, bár ez valószínű. A településen mezőgazdasági termelésre utaló nyomokat találtak. Az állatok háziasítását támasztja alá, hogy a marhák önállóan nem élhették volna túl a fagyos telet. A lovakat mindenesetre biztosan nem ették meg, de valószínű, hogy – a mai kazahokhoz hasonlóan – fejték őket.
