Arra a kérdésre, mi a helyzet jelenleg az UD Zrt.-vel kapcsolatos nyomozással, Szilvásy György a Népszabadságnak úgy válaszolt: a rendőrséget és az ügyészséget kellene megkérdezni. Az NBH átadta a feljelentést és az annak mellékletét képező hanganyagot. Nekem nincs közvetlen információm a nyomozásról. Mint mondta, hogy mi bizonyosodik be, a cég esetleges titkosszolgálati adatbetöréséről, az a nyomozás során derülhet ki.
Az NBH feljelentése alapján ennek sikeressége, a bizonyítékok "fizikai" megtalálása nem lehetne kétséges, de érdemi nyomozati munka kell hozzá. Ami a kormányzati szervek "megtámadását" illeti, a szolgálatok feladata, hogy közreműködjenek a hasonló esetek megakadályozásában. A kormány tavaly már döntött is az ezt szolgáló technikai fejlesztésekről.
Azzal kapcsolatban, hogy az UD Zrt. inkább vállalati vagy politikai célokat szolgált-e, a titokminiszter úgy válaszolt: nem vitatható, a Fidesz maga ismerte be, hogy vezető politikusai aktív kapcsolatot tartottak a cég vezetőivel, sőt az általuk egyébként törvénytelenül nyilvánosságra hozott hangfelvételek tanúsága szerint feladatot is adtak nekik. Egy árnyék-titkosszolgálat önmagában még nem feltétlenül politikai célokat szolgál, az nem feltétlenül a Fideszé. "Persze ha egy párt bejelentkezik "gazdaként"... Ebben az esetben ez történt". De ettől függetlenül is: ha egy cég, amely az üzleti szférában dolgozik, de államtitkokhoz fér hozzá, olyan hálózatot működtet, amely erre képes, olyan módszereket alkalmaz, amelyeket a törvény csak titkosszolgálatok számára engedélyez, akkor e cégről alapos gyanú esetén nem túlzás azt mondani, hogy árnyék-titkosszolgálat.
Arra a kérdésre, előkerülhet még minőségileg új, meglepetést okozó információ a rendszerről, az ügynöklistáról, Szilvásy úgy válaszolt, semmilyen ügynöklistát nem ismer. Mint modnta, számára most az a legfontosabb, hogy a rendszerváltozás után 19 évvel végre konszenzusos, megnyugtató módon nézzünk szembe a múlttal, biztosítsuk az információs kárpótlást a megfigyelteknek. Mindezt úgy, hogy ne sértsék az ország, az állam biztonsági érdekeit.
A titokminiszter leszögezte: fontosnak tartja annak az állításnak az igazolását, hogy a szolgálatok a 2003. évi III. tv. elfogadása óta az iratátadás, iratkezelés tekintetében mindenben szabályosan jártak el.
