„Tíz perccel felgyulladása előtt hagytam el a házamat az élettársammal, épp járőrőzni voltunk és épp csak hazaugrottunk” – mesélte a Roma Sajtóközpontnak az éjszakai tűz körülményeit a roma vezető.
Horváth Lídia elmondta: amióta a februári tragikus esemény történt, amikor egy három gyerekes roma család házát gyújtották fel, és az apát és egy öt éves kisfiút agyonlőttek, a romák önkéntes járőrszolgálatot tartanak éjjelente a településen.
A roma vezető és élettársa most is szolgálatban volt, többekkel járták autókkal a települést, de senki nem látott semmit.
„Éjjel fél három körül ütött ki a házamban a tűz, tíz perccel azután, hogy elhagytuk és újabb figyelő-körre indultunk, mégsem láttunk semmit, és senkit” – részletezte az asszony. A roma vezető elmondta: két szobás háza a bútorokkal együtt szinte teljesen kiégett, mindene odaveszett a tűzben. Hozzátette: amikor visszatért és be tudott jutni a kiégett házba a sötétben csak egy kannát vett észre és „nagyon büdös” szag csapta meg az orrát.
A roma vezető háza nem a cigánytelepen van, ahol a februári támadás történt, hanem attól beljebb, a faluban. Az asszony szerint ez is azt a véleményét erősíti, hogy a támadás célzottan ellene irányult, és csak a szerencsének köszönheti, hogy épségben megúszta a történteket. Horváth Lídia úgy véli: valakik így álltak rajta bosszút, amiért „kiállt” a romákért, és „nem hagyta eltussolni” a februári merényletet.
Ahogy akkor a Roma Sajtóközpont helyszíni tudósítója elsőként beszámolt: a február huszonharmadikán történt merényletben egy 27 éves családapa apa és egyik öt éves gyereke meghalt.
A helyszínelő hatóságok fél napig balesetként és füstmérgezésként kezelték a gyilkosságot, hiába próbálták a rokonok és a helyiek bizonyítani az ellenkezőjét. Az agyonlőtt kisfiú bizonyítékként szolgáló véres és átlőtt ruháját például csak a Roma Sajtóközpont tudósítójától voltak hajlandó átvenni a rendőrök, akik a kiégett ház udvarán a szomszédok által talált töltényhüvelyeket, vérnyomokat, összetört üvegpalackot, és söréteket sem vették először figyelembe.
A hatóságok csak a helyi roma vezetők – így Horváth Lídia közbenjárására is - és a helyszínre hívott országos cigány képviselők nyomására kezdtek újra helyszínelni, majd miután beismerték, hogy gyilkosság történt, a helyszíni eljárás során történt hibák miatt még majd egy hétig egymásra mutogatott a rendőrség a tűzoltóság és a mentők.
Végül vizsgálat indult a kettős gyilkosság kivizsgálásában részt vevő rendőrök, egészségügyi dolgozók és tűzoltók ellen.
A ma hajnali gyújtogatás tűzvizsgálatát is az a dabasi tűzoltóparancsnok végzi, aki ellen a februári eset miatt szintén fegyelmi eljárást kezdeményezett a Pest megyei rendőrfőkapitány. A parancsnok a mostani esetről csak annyit mondott: mindent megvizsgálnak, mert nem akar úgy járni, mint februárban.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon azt közölték: a dabasi tűzoltók eloltották a tüzet, és a szintén jelen lévő Pannon Kutyás Mentőszolgálat kutyája a lakásban egyértelműen jelezte, hogy „valamilyen égésgyorsító anyagot” használtak. Ennek származékát az egyik szoba szőnyegén találták meg a helyszínelők. Az anyagot vizsgálják, az eredményre nagyjából két-három napot kell várni. A rendőrség megkezdte a tanúkihallgatásokat és az ügyben egyelőre ismeretlen tettes ellen, rongálás miatt indul eljárás.
A februári tragédia miatt egyébként folyamatos félelemben élnek a romák Tatárszentgyörgyön, ahonnan többen el is költöztek. Egyikőjük H. B. a Roma Sajtóközpontnak elmondta: ő nemrégiben hagyta el a települést és költözött Pestre családjával, mert már elviselhetetlennek találta a légkört és a körülményeket a faluban.
