Az 1976-os Viking misszió során a remények ellenére még az élet legapróbb jeleit sem fedezte fel a NASA a Mars-jármű által begyűjtött mintákban. Történt mindez annak ellenére, hogy a tudósok szerint valamilyen élő szervezet nyomát meg kellett volna találnia a berendezésnek akkor is, ha a Marson soha nem volt élet. A bolygóba csapódó meteorok ugyanis szinte biztosan továbbítottak a Mars felszínére komplex szénmolekulákat, az élet építőköveteit.
Ez a sikertelenség lehetett az oka annak, hogy újabb húsz évig nem indult Mars-misszió – mondta a NewScientistnek a NASA Ames Research Center munkatársa. Tavaly a Phoenix szonda kísérelte megismételni a Viking feladatát, szintén sikertelenül. Mindkét jármű felforrósította az általa begyűjtött talajmintákat, hogy így vonja ki belőle az azonosításra való anyagokat, csakhogy a lehetséges élő szervezetek egy része ilyen magas hőmérsékleten elpusztul.
Erre rájött a San Diegói Egyetem kutatócsapata is, amely Jeffrey Bada vezetésével az Európai Űrügynökség 2016-os Mars-missziója számára végez fejlesztéseket. A jelenleg készülő ExoMars Rover a tervek szerint alacsony hőmérsékleten is izolálni tudja majd az anyagokat a mintákból.
