Jelentős többletünk lehet az idén

A gazdasági válság eltérően érinti a hazai ágazatokat, amelyeknek az importigényessége is igen különböző. Ennek pontosabb előrejelzésére az ECOSTAT szakértői új módszert dolgoztak ki, amelynek alapján Magyarországon a nettó export az idén elérheti a négymilliárd eurót is. 2008 utolsó hónapjaitól kezdve egyre markánsabban rajzolódik ki az a tendencia, miszerint csökkenő export mellett is javul hazánk külkereskedelmi mérlege, ugyanis a kivitel viszszaesése meghaladja a behozatalét. A GDP-mérleg legfrissebb adataiból is látható, hogy a zuhanást fékezte a növekvő mértékű nettó export. Árufőcsoportonként vizsgálva a folyamatokat azt tapasztaljuk, hogy mind az exportban, mind az importban a feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök forgalmának alakulása a meghatározó. A két főcsoport együttes súlya ugyanis meghaladja a 75 százalékot. Mindkét szegmensben jelentős volt a visszaesés, és az import mindkét esetben erőteljesebben csökkent az exportnál.

Az idei első negyedévben a kivitel volumene 22 százalékkal esett. A gépek és szállítóeszközök exportja az átlagot meghaladó mértékben, míg az élelmiszereké csak 5-6 százalék körül csökkent. A kutatóintézet szakértőinek előrejelzése szerint 2009-ben a szolgáltatásokat is magában foglaló exportvolumen visszaesése meghaladja a 15 százalékot. A becsült ágazati szintű exportteljesítmények alapján jellemzően a magasabb importigényű ágazatokban mérséklődött erőteljesebben az export. Jó példa erre az egyébként nagy részarányú járműgyártás, valamint a villamos gépek és műszerek gyártása. Ez a jelenség erősítette azt a hatást, hogy a csökkenő exportteljesítmény jelentősebb importvisszaesést indukál. A kivitel mérséklődése önmagában 10,8 százalékkal vetette vissza az importkeresletet.

2008-ban a háztartások végső fogyasztása még stagnált, de fogyasztási kiadásaik már 0,5 százalékkal csökkentek a válság hatására. 2009 első negyedévében ez a folyamat tovább erősödött: a háztartások végső fogyasztása már 5,9 százalékkal zuhant, ezen belül is a fogyasztási kiadások esetében drámai, 7,3 százalékos visszaesést tapasztalhattunk. Az ECOSTAT szakértőinek várakozásai szerint 2009 egészében a háztartások végső fogyasztása 6 százalék feletti mértékben csökken. A háztartások fogyasztási kiadásai pedig még a reáljövedelem visszaesésénél is nagyobb mértékben, mintegy 7 százalékkal zuhannak. A visszaesés mértéke várhatóan igen eltérően alakulhat az év folyamán az egyes fogyasztási termékek körében. Míg a lakásfenntartással, háztartási energiával kapcsolatos kiadások volumene és a szeszes italok, dohányáruk fogyasztása várhatóan stagnál, addig a ruházattal, a lakberendezéssel, illetve a turizmussal kapcsolatos kiadások akár 10 százalékkal is csökkenhetnek. Az egyes főcsoportok importigényessége is igen különbözőnek bizonyult. Az ágazati előrejelzések és az input-output mérleg felhasználásával becsült fogyasztás mérséklődése önmagában az importkereslet 6,3 százalékos visszaesését eredményezi.

A makrogazdasági adatok szerint a bruttó állóeszköz-felhalmozás már 2008-ban 2,6 százalékkal csökkent. A beruházási aktivitás 2009 első negyedévében tovább lanyhult, 6,9 százalékos esés következett be. A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke gazdasági ágak szerint rendkívüli mértékben eltért. Míg az információ, kommunikáció területén 20 százalék feletti beruházásnövekedést mértek, és az ingatlanügyletek beruházásainak volumene is még 3,5 százalékkal emelkedett, addig a mezőgazdaságban, a szállítás és raktározás területén, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágban, illetve a közigazgatásban 20 százalék körüli volt a csökkenés. Az adott szerkezetű, összességében várhatóan 10 százalékot meghaladó bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése az importkeresletet önmagában 1,9 százalékkal mérsékli.

Összességében a fogyasztási, felhalmozási és exportkereslet visszaesése miatt a fenti számítások szerint az import csökkenése közel 3 százalékponttal lehet kisebb az exporténál, így a nettó export értéke 2009-ben négymilliárd euró körül alakulhat. VG

Az eljárás pontosabb képet nyújthat a behozatal alakulásáról, mint amikor homogénnek tekintjük az importot.

Az eljárás pontosabb képet nyújthat a behozatal alakulásáról, mint amikor homogénnek tekintjük az importot.-->