Kicsi az átfedés az ombudsmani hivatalba, illet az FRT-hez érkező panaszok között, pedig kisebbségi ombudsmani múltamból adódóan lélekben felkészültem arra, hogy nagyszámú roma panaszostól kapunk majd bejelentéseket, de nem így történt – mondta a Népszabadságnak Kaltenbach Jenő.
A jelenleg a jogvédő szervezetet vezető volt ombudsman leszögezte: nem vezetnek nyilvántartást a panaszosok etnikai hovatartozásáról, a beadványokból egyértelműen kiderül, ha roma-rendőr konfliktusról van szó. Mint mondta, eddig a beadványok legnagyobb részében a panaszosok a különféle demonstrációk előtt, alatt és után végrehajtott rendőri intézkedéseket sérelmezték. Kaltenbach szerint egyértelmű, hogy sem a gyülekezési törvény, sem a rendőrség tömegdemonstráció-kezelési gyakorlata nem jó.
Arra a kérdésre, miért van szükség az FRT-re és mit tud a szervezet, amit az ügyészség, a bíróság, az ombudsmanok nem, Kaltenbach úgy válaszolt: Az FRT nem foglalkozik rendőrök által elkövetett bűncselekményekkel. Sem joguk, sem eszközük nincs hozzá. A Független Rendészeti Panasztestület olyan "ügyekben" illetékes, amikor valamilyen rendőrségi eljárásban úgy sértik meg a polgárok alkotmányos jogait, hogy az a törvény értelmében még nem számít sem szabálysértésnek, sem bűncselekménynek. Például: a rendőr minden különösebb ok nélkül feltartóztat valakit, igazoltatja, átkutatja az autóját, a ruházatát. Mint mondta, megkísérlik kivizsgálni az esetet, magyarázatra, de legalábbis magyarázkodásra kényszeríteni a rendőrséget.
Hozzátette: lehetőségeik korlátozottak. Nem nyomozhatnak, csupán elkérhetik a rendőrségtől az adott ügyben keletkezett iratokat. Nem szembesíthetik az érintetteket. Megkérhetik a rendőrt, hogy válaszoljon a kérdéseikre, de nem hallgathatják ki. Ha nem akar szóba állni velük, nem áll szóba. De – szögezte le Kaltenbach – volt olyan rendőr, aki, bár tudta, hogy mondhat nemet, vállalta az együttműködést.
