Rosszul választottak bizottságot a magyar EP-képviselők?
Négy magyarországi – határon túli magyar képviselőkkel együtt öt magyar – teljes jogú tagja is lesz a múlt héten újjáalakult EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának, sőt magyar az első alelnök is. Eközben hárman az alkotmányügyi bizottságban, egy képviselő pedig az emberi jogi albizottságban kapott teljes jogú helyet.
A szándék és az irány érthető, különösen a határon túli magyar pártokkal együttműködve, és például az olyan fejlemények fényében, mint a szlovákiai nyelvtörvény. Az viszont legalábbis elgondolkodtató, hogy mindezekhez képest az EU-s belső piaci jogalkotás olyan konkrét – és nagyon is kurrens! – EP-szakbizottságaiban, mint az ipar, a kutatás és az energiaügy, az EU belső piac vagy a közlekedés, a jelenlegi magyarországi „középpártok” részéről egyáltalán nincsenek magyar „főtagok” (az ipari-energiaügyiben egy, a közlekedésiben két póttaggal képviseltetik magukat a magyar középpártok, emellett az ipariban az EP-függetlenek soraiban helyet kapott Jobbik van jelen teljes jogú taggal).
Egy magyar főtag jutott csak a környezetvédelmi bizottságba, és póttag magyar tagja lesz csak a nemzetközi kereskedelmi bizottságnak. Mindez arra utal: a magyar bizottságválasztás alapja az volt, mi fontos ma a magyar politikának, nem pedig, mi fontos az EU-fejlemények folyamatában.
Jelzésértékű, hogy miközben az említett állampolgári jogi bizottságban teljes és póttagként – minden pártszínt nézve – nyolc magyar is lesz, addig a magyar középpártok által egyetlen póttaggal lefedett ipari-energiaügyi bizottságba a hasonló létszámú belga képviselőcsoport két, a négy fővel kisebb svéd csoport is két, míg a csupán 13 fős dán csoport három főtagot is küldött.
