BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Bajnai mégis kormányfőjelölt lesz? A többség elképzelhetőnek tartja

A megkérdezettek 56 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy mégis Bajnai lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje, annak ellenére, hogy Bajnait mindeközben az emberek 58 százaléka alkalmatlannak tartja, azaz társadalmi támogatottsága alacsony - derül ki a Nézőpont Intézet 2009. augusztusi közvélemény-kutatásából, ami a Heti Válasz számára készült.

Bajnai Gordon megítélése

Gyurcsány Ferenc utóda továbbra sem tudott áttörést elérni a társadalmi bizalom területén. A megkérdezettek 58 százaléka alkalmatlannak tartja a válságkezelő miniszterelnöki feladatok ellátására, s csak 26 százalékuk ismeri el tevékenységét. Így a júliusi enyhe javulás (amikor 52 százaléknyira csökkent az elutasítók tábora) nem jelentett trendfordulót.

A legutóbbi parlamenti voksolás során még a frissen privatizált repülőtér igazgatósági elnökeként tevékenykedő kormányfőt tehát nem választanák meg mai posztjára a szavazók. Ennek ellenére környezetvédelmi minisztere, Szabó Imre a nyilvánosság előtt is folytatásra biztatta főnökét. A miniszterelnök számtalanszor hangsúlyozta, hogy „nincsenek politikai ambíciói”, a megkérdezettek 56 százaléka – pártállástól függetlenül – mégis elképzelhetőnek tartja, hogy Szabó vágya teljesül, és az MSZP valóban Bajnaival vág neki 2010-nek.

Közbiztonság:

A miniszterelnök és más vezető szocialista politikusok a június 7-i uniós voksolás óta a közbiztonság erősítésében láttatják az MSZP feltámasztásának lehetőségét. A települési őrségtől a rendőrségi vezetők kamerák előtti irányításán át a milliárdos kiegészítő támogatásig sok mindennel próbálkoztak már a kormánypárt politikusai. A látszatintézkedések azonban nem jártak sok eredménnyel. Arra a kérdésre, hogy mikor találkozott utoljára járőröző rendőrrel, a válaszadók 65 százaléka a kutatás hetét jelölte meg, számottevő regionális különbségek nélkül. Csupán 16 százalékuk mondta, hogy „hónapokkal ezelőtt”. Ám hiába magas a rendőri jelenlét érzékelése, ha a megkérdezetteknek csupán 15 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben javult a közbiztonság, 42 százalékuk szerint viszont romlott. Nem meglepő, hogy az MSZP-szimpatizánsok 53 százaléka inkább azt észleli, „nem változott” a helyzet, a Fidesz támogatóinak pedig 45 százaléka romlást lát. Az idősebbek körében népszerűbb MSZP számára azonban figyelmeztető jel, hogy potenciális szavazórétegük inkább érzi a közbiztonság romlását (a 60 év felettiek 42 százaléka), mint a középkorúak (34 százalék).

Pártszimpátia:

Augusztusi kutatásunk meglepetése a Jobbik támogatóinak június óta mérhető szignifikáns csökkenése. Az EP-választás után a teljes népesség körében még 9 százalékot mértünk, a nyár végére azonban 5 százalékra csökkent a radikális párt híveinek aránya. Ugyancsak figyelemre méltó tény, hogy az MSZP támogatottsága tartósan tíz százalék alá csökkent: augusztusban százból nyolcan szimpatizáltak a kormánypárttal.
 
Sertésinfluenza:


A nyári uborkaszezon egyik uralkodó témája az ország felkészülése volt az ősszel várható sertésinfluenza-járványra. Az ellentmondásos hírek (a beoltás munkaköltségének finanszírozása vagy a megbetegedések pontos számának titkolása) és az éles ellenzéki kritika megtette hatását. A válaszadók 42 százaléka szerint megfelelő a felkészültség, 38 százalékuk viszont elégedetlen. Érdekesség, hogy az egészségüggyel szorosabb kapcsolatban lévő idősebbek bizakodóbbak: csak 25 százalékuk hiányolja a kellő készültséget. Nincs kizárva azonban, hogy a járvány végül a politikai ambíciókkal rendelkező egészségügyi miniszter körmére ég.

Gazdaság:

A megkérdezettek 32 százaléka bízik abban, amiben a választásra készülő szocialisták, vagyis hogy a gazdaság helyzete a következő egy évben javulni fog – 58 százalékuk viszont romlásra számít. A jövőképek között lakóhely szerint is jelentős eltérés van: a budapestiek 40, míg a községi lakosok 29 százaléka látja az „alagút végét”. Igaz, sehol sincs 50 százalék alatt a szkeptikusok aránya.
 
Alkotmányreform:

Augusztus 20. előtt Bihari Mihály korábbi alkotmánybírósági elnök úgy nyilatkozott: az alaptörvény „átfogó és radikális” reformjára van szükség. Ezzel a kutatás résztvevői is egyetértenek: 79 százalékuk megváltoztatná az Alkotmányt. Számuk a budapestiek körében valamivel alacsonyabb (69 százalék), mint a községi lakosoknál (84 százalék). Az eredmény a fennálló politikai rendszer határozott elutasítására utal – jóllehet nem mértük, hogy a válaszadók a miniszterelnök-választás szabályainak megváltoztatása vagy például a holokauszttagadás büntethetősége miatt írnák-e át az Alkotmányt.       

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek