Bajnai Gordon megítélése
Gyurcsány Ferenc utóda továbbra sem tudott áttörést elérni a társadalmi bizalom területén. A megkérdezettek 58 százaléka alkalmatlannak tartja a válságkezelő miniszterelnöki feladatok ellátására, s csak 26 százalékuk ismeri el tevékenységét. Így a júliusi enyhe javulás (amikor 52 százaléknyira csökkent az elutasítók tábora) nem jelentett trendfordulót.
A legutóbbi parlamenti voksolás során még a frissen privatizált repülőtér igazgatósági elnökeként tevékenykedő kormányfőt tehát nem választanák meg mai posztjára a szavazók. Ennek ellenére környezetvédelmi minisztere, Szabó Imre a nyilvánosság előtt is folytatásra biztatta főnökét. A miniszterelnök számtalanszor hangsúlyozta, hogy „nincsenek politikai ambíciói”, a megkérdezettek 56 százaléka – pártállástól függetlenül – mégis elképzelhetőnek tartja, hogy Szabó vágya teljesül, és az MSZP valóban Bajnaival vág neki 2010-nek.
Közbiztonság:
A miniszterelnök és más vezető szocialista politikusok a június 7-i uniós voksolás óta a közbiztonság erősítésében láttatják az MSZP feltámasztásának lehetőségét. A települési őrségtől a rendőrségi vezetők kamerák előtti irányításán át a milliárdos kiegészítő támogatásig sok mindennel próbálkoztak már a kormánypárt politikusai. A látszatintézkedések azonban nem jártak sok eredménnyel. Arra a kérdésre, hogy mikor találkozott utoljára járőröző rendőrrel, a válaszadók 65 százaléka a kutatás hetét jelölte meg, számottevő regionális különbségek nélkül. Csupán 16 százalékuk mondta, hogy „hónapokkal ezelőtt”. Ám hiába magas a rendőri jelenlét érzékelése, ha a megkérdezetteknek csupán 15 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben javult a közbiztonság, 42 százalékuk szerint viszont romlott. Nem meglepő, hogy az MSZP-szimpatizánsok 53 százaléka inkább azt észleli, „nem változott” a helyzet, a Fidesz támogatóinak pedig 45 százaléka romlást lát. Az idősebbek körében népszerűbb MSZP számára azonban figyelmeztető jel, hogy potenciális szavazórétegük inkább érzi a közbiztonság romlását (a 60 év felettiek 42 százaléka), mint a középkorúak (34 százalék).
Pártszimpátia:
Augusztusi kutatásunk meglepetése a Jobbik támogatóinak június óta mérhető szignifikáns csökkenése. Az EP-választás után a teljes népesség körében még 9 százalékot mértünk, a nyár végére azonban 5 százalékra csökkent a radikális párt híveinek aránya. Ugyancsak figyelemre méltó tény, hogy az MSZP támogatottsága tartósan tíz százalék alá csökkent: augusztusban százból nyolcan szimpatizáltak a kormánypárttal.
Sertésinfluenza:
A nyári uborkaszezon egyik uralkodó témája az ország felkészülése volt az ősszel várható sertésinfluenza-járványra. Az ellentmondásos hírek (a beoltás munkaköltségének finanszírozása vagy a megbetegedések pontos számának titkolása) és az éles ellenzéki kritika megtette hatását. A válaszadók 42 százaléka szerint megfelelő a felkészültség, 38 százalékuk viszont elégedetlen. Érdekesség, hogy az egészségüggyel szorosabb kapcsolatban lévő idősebbek bizakodóbbak: csak 25 százalékuk hiányolja a kellő készültséget. Nincs kizárva azonban, hogy a járvány végül a politikai ambíciókkal rendelkező egészségügyi miniszter körmére ég.
Gazdaság:
A megkérdezettek 32 százaléka bízik abban, amiben a választásra készülő szocialisták, vagyis hogy a gazdaság helyzete a következő egy évben javulni fog – 58 százalékuk viszont romlásra számít. A jövőképek között lakóhely szerint is jelentős eltérés van: a budapestiek 40, míg a községi lakosok 29 százaléka látja az „alagút végét”. Igaz, sehol sincs 50 százalék alatt a szkeptikusok aránya.
Alkotmányreform:
Augusztus 20. előtt Bihari Mihály korábbi alkotmánybírósági elnök úgy nyilatkozott: az alaptörvény „átfogó és radikális” reformjára van szükség. Ezzel a kutatás résztvevői is egyetértenek: 79 százalékuk megváltoztatná az Alkotmányt. Számuk a budapestiek körében valamivel alacsonyabb (69 százalék), mint a községi lakosoknál (84 százalék). Az eredmény a fennálló politikai rendszer határozott elutasítására utal – jóllehet nem mértük, hogy a válaszadók a miniszterelnök-választás szabályainak megváltoztatása vagy például a holokauszttagadás büntethetősége miatt írnák-e át az Alkotmányt.
