Döntésképtelen EU-csúcs?
Tony Blair korábbi brit és Jean-Claude Juncker jelenlegi luxemburgi miniszterelnök között dőlhet el az EU majdani elnöki posztjáért folyó verseny, ám a korábbi remények ellenére aligha az uniós vezetők ma kezdődő csúcstalálkozóján. Az integráció soros elnökségét betöltő Svédország Európa-ügyi minisztere, Cecilia Malmström a hét elején kijelentette, a lisszaboni szerződésben felvázolt új uniós tisztségek (az elnöki és a külügyminiszteri poszt) betöltéséről addig nem érdemes vitázni, amíg a szerződés sorsa bizonytalan.
Márpedig Csehország – utolsó tagállamként – november elejéig biztosan nem ratifikálja a dokumentumot, miután a prágai alkotmánybíróság a minap elhalasztotta az erről szóló döntést. Az érdemi kérdések helyett a mostani csúcson így vélhetően csak azokról a jogi „trükkökről” lehet szó, amelyek Prága számára is elfogadhatóvá tennék a reformszerződést. Stefan Fuele cseh Európa-ügyi miniszter szerint javaslatuk nem fog néven nevezni egyetlen konkrét jogszabályt sem (jelesül a Benes-dekrétumokat, amelyek érvényéhez Prága ragaszkodik), hanem lehetséges megoldásként azt vetik fel, hogy az országot egyszerűen vegyék fel az alapvető jogok chartája alól kimaradó Lengyelország és Nagy-Britannia mellé. Mint ismert, azt a lehetőséget Balázs Péter külügyminiszter is elvetette, hogy Magyarország hozzájáruljon bármilyen nemzeti jogszabály említéséhez.
Nem várható áttörés a csúcs másik fő témájában, a globális klímavédelmi erőfeszítésekhez nyújtandó uniós hozzájárulás kérdésében sem. Az Európai Bizottság becslése szerint 2020-tól évi 100 milliárd eurót kellene a szegény országok rendelkezésére bocsátani a tiszta technológiák meghonosításának segítésére, és ebből az EU 2–15 milliárd eurót vállalna. A tagországok legnagyobb csoportja – élükön Németországgal – egyelőre várakozó állásponton van, és a konkrét felajánlások megtételével megvárná a többi fejlett ország ajánlatát. Az új tagállamok ragaszkodnak ahhoz, hogy a terhek felosztását az anyagi lehetőségek figyelembe vételével végezzék el. Jan Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint „elfogadhatatlan, hogy a szegény európai országok a gazdagokat segítsék a világ többi szegény országának a megsegítésében”. EUobserver, EurActiv, AFP
