Az eljárás közvetlenül megelőzi az európai uniós állam- és kormányfők október 29-30-i csúcstalálkozóját. Az integráció 27 tagállama közül már csak egyedül Csehország nem hagyta jóvá a dokumentumot. Prágai megfigyelők mindazonáltal arra figyelmeztetnek, hogy nincs garancia az alkotmánybíróság gyors döntésére.
Miközben a cseh parlament két háza már jóváhagyta a szerződést, euroszkeptikus szenátorok egy csoportja az alkotmánybíróság elé vitte az ügyet. Ez azonban csak oka annak, hogy eddig nem ratifikálta a szerződést Prága. A másik ok Václav Klaus elnök ellenállása. A politikus ragaszkodik ahhoz, hogy a dokumentum aláírásával megvárja a taláros testület állásfoglalását.
Egyidejűleg újabb követeléssel is előállt: garanciákat kér az EU-tól, hogy részleges mentességet (opt-out) kap hazája a szerződés általa kifogásolt rendelkezései alól. Ezzel azt kívánja megakadályozni, hogy a szerződés megnyissa az utat a második világháború után Csehországból kitoloncoltak – németek és magyarok - kártérítési igényei előtt.
A kormány közben sajnálkozik, hogy miért nem állt elő előbb a követeléseivel Klaus, és azt ígéri, megpróbál tárgyalni a cseh garanciaigényekről a többi 26 tagállam képviselőivel a hónap végi EU-csúcson.
