Még gyorsabb cégügyek
A jogszabály úgy szól: a befizetés összegéről és időpontjáról a kincstár egy munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott igazolást küld a cégbíróságnak. Ha az igazolás a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül nem érkezik meg, a cégbíróság haladéktalanul értesíti az adóhatóságot, amely a meg nem fizetett díjakat behajtja az adóstól.
A cégbírák szerint a könnyített fizetési rend több problémát is felvet. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Cégbíróság elnökének legfőbb aggálya, hogy megnehezül a befizetések ellenőrzése, ami ma elég egyszerű, hiszen kézhez veszik a kincstár igazolását. Mint mondta, bár kezdetben akadtak gondok a kincstár késlekedése miatt, most már rendben megkapják a tanúsítványt.
Hozzátette: a cégalapítás jelenleg is igen gyors. A befizetések előzetes igazolása híján viszont komolytalanná válhat, hiszen az alapító az eljárás megindulását követően meggondolhatja magát. A most készülő végrehajtási rendeletből pedig nem derül ki pontosan, melyik szervnek mi a dolga ilyen esetben.
Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke másként látja. Hangsúlyozta: az ügyvéd a közbizalom letéteményese. Nem alap nélkül nyilatkozik majd befizetésről, azért fegyelmi és anyagi felelősség terheli. Az államkincstár lassúsága miatt nem tudott megfelelni a visszaigazolásokkal vele szemben támasztott követelményeknek, a jogalkotó ezért folyamodott e megoldáshoz. Az ügyvédek egyébként sokszor úgy „védik ki” a kincstári késedelmet, hogy megelőlegeznek befizetéseket a majdani ügyfeleknek. A kamara üdvözöl minden olyan lépést, ami az ügyfélnek jó és az ország versenyképességét javítja, ez pedig ilyen, azzal együtt is, hogy nem zárható ki: lesznek a lehetőséggel visszaélő cégalapítók és téves tartalmú nyilatkozatok.


